Magyar írók és költők, akiknek a Balaton volt a múzsája

Kisfaludy Sándor élete és művészete is szorosan összefonódott a Balaton-felvidékkel. A híres költő és katona Sümegen született és itt is halt meg kalandos élete végén. Művei sokszor utalnak a tóra, kiemelkedőek a várromokhoz, a Somlóhoz, a Tátikához vagy a Csobánchoz fűződő lírai művei. A költő egy badacsonyi szüreten lobbant szerelemre későbbi felesége, Szegedy Róza iránt. A hölgy először ugyan kikosarazta, de aztán több mint harminc évig éltek együtt boldog házasságban.

Kisfaludy Sándor emlékét a népszerű balatonfüredi Kisfaludy-strandon túl több étterem, kilátó és emlékház is őrzi a Balatonnál, sőt, a tó első gőzhajóját is róla nevezték el.

A rendkívül termékeny írónak és szabadságharcos hősnek, Jókai Mórnak és feleségének, Laborfalvy Rózának egyik látogatásukkor annyira megtetszett a táj szépsége és a balatonfüredi fürdő hangulata, hogy villát építtettek itt, amely ma is látogatható. Jókai szentül hitte, hogy a tó inspirációt ad az íráshoz.

Egyik leghíresebb regénye, „Az arany ember” is a Balaton körül játszódik. A romantikus regény ráadásul nem a vidám, fürdőzésekkel teli nyári időszakban játszódik, hanem a tó misztikus-félelmetes őszi-téli világát örökítette meg tájleírásaiban. Rendkívüli közönségsikert aratott a regény 1962-es filmváltozata is, amely az első magyar szélesvásznú film volt.

Egy évszázaddal később Szabó Lőrinc múzsája lett a Balaton, ő írta talán a legtöbb verset a tóról a magyar költők közül. Bár nem vetette meg a szórakozást sem, leginkább dolgozni, alkotni járt ide. Házasemberként titkos találkákat folytatott Vékesné Korzáti Erzsébettel, egy keszthelyi születésű pszichológussal, akivel többnyire Balatonföldváron találkoztak. A pedantériájáról és egyben titkos kalandjairól is ismert költő sok időt töltött Balatonfüreden is, de Tihanyhoz kötik a legszorosabb szálak, ahol élete utolsó szakaszában alkotott. 

Nemes-Nagy Ágnes költő a Szigligeti Alkotóház gyakori vendége volt. A kis Balaton-felvidéki falu művészeket fogadó alkotóházának nyugalma tökéletes helyszínt biztosított az elmélyülésre, a táj pedig kiapadhatatlan inspirációs forrásul szolgált. Szigliget ihlette Nemes-Nagy Ágnes Paradicsomkert című versét, míg Balaton című versében a tó egy mitikus, ősi mocsárként jelenik meg.

A Balaton nemcsak a pihenés helye az alkotó emberek számára, hanem az irodalmi alkotások szülőhelye is, amelyek megörökítik a tó és a táj időtlen szépségét.