Impozáns zsidó emlékhelyek és zsinagógák Balatonfüredtől Berettyóújfaluig

A nemrég felújított, egykori zsinagóga ma a Zsidó Kiválóságok Háza múzeum otthona. Az épületegyüttes elődje az 1200-as években épült, előbb református templomként működött, csak 1855-ben vásárolta meg a zsidó hitközösség. A második világháborúban a füredi zsidó közösség csaknem minden tagja odaveszett, az imaház tóratekercseit elvitték, az épület pedig több tulajdonosváltást is megélt a következő évtizedekben: volt hajóraktár, szerelőműhely, sőt, étterem is. 2017-es felújítása során egy modern kiállítóteret hoztak létre. Az Einsteintől napjainkig – Zsidók és csúcstechnika című tárlaton több mint 130 világhíres, zsidó származású tudós életével és munkásságával ismerkedhetünk meg. A zsinagógában egy, a néhai budapesti Garay téri imaházból származó tóraszekrény emlékeztet a tér szakrális jellegére. A szekrény különlegessége, hogy üvegmozaikját Róth Miksa, híres üvegfestő és mozaikművész készítette. 

A Kossuth téren álló, romantikus stílusban épült zsinagóga gyönyörűen illeszkedik Pécs belvárosának mediterrán miliőjéhez. A főtértől csupán 5 percnyi sétára található épület Feszl Frigyes, Gerster Károly és Kauser Lipót tervei alapján 1869-ben nyitotta meg kapuit a város és a környék izraelita hívei előtt. Jelenleg a Pécsi zsinagóga a Dunántúl egyik legszebb zsidó imaháza, amelyben a mai napig felcsendül az ima. A templom belső terében egyébként kiállítás is működik, amelyen a baranyai zsidóság történetét ismerhetik meg a látogatók. 

Európa-szerte páratlan műemlék a Sopron belvárosában álló középkori, gótikus stílusban épült zsinagóga romja. Az 1300-as évek körül emelt templom feltárását az 1960-as években kezdték meg, ma pedig múzeumként funkcionál. A tárlaton évszázadokat haladhatunk vissza az időben, megismerhetjük az épület történetét, a zsidók szokásait, használati tárgyait, ezen kívül szemügyre vehetjük az ásatáskor előkerült leleteket is. A töredékesen fennmaradt zsinagógába egy kis udvaron át juthatunk, a középkorban az udvarból egy ispotály és egy mikve, azaz rituális fürdő nyílt. Ez utóbbira már csak a földbe mélyedő kút emlékeztet. 

Aki valaha látta már a szegedi Új Zsinagógát nehezen tud vitába szállni azzal az állítással, miszerint ez a tervezője, Baumhorn Lipót legszebb munkája. A híres építész összesen 22 zsinagógát tervezett, a szegedi azonban nemcsak megjelenésével, de méretében is sok másik zsinagógát maga mögé utasít. Ez ugyanis hazánk második és a világ negyedik legnagyobb zsidó temploma. Az eklektikus épület szecessziós, mór-arab-mediterrán, barokk , gótikus és román stíluselemeivel a zsidóság sokszínűségét szimbolizálja. A templom stílusának tervezésében az építészt Lőw Immánuel főrabbi is segítette. 2017-ben felújították az épületet, előcsarnokát kegyeleti hellyé alakították, hogy emléket állítsanak az áldozatoknak. Beljebb lépve felejthetetlen élményt nyújt a kupolabelső, amely a világot szimbolizálja, emellett a templom bibliai növényeket bemutató kertjét is látni kell. Az 1340 ülőhelyes zsinagógát csak a legnagyobb ünnepekkor használják a hívek, de remek akusztikája miatt rendszeresen ad otthont hangversenyeknek, illetve alkalmanként kiállításokat is szerveznek ide. 

A Ludwig Förster tervezte neoromán épületet 1863-ban adták át, sokak szerint ez Európa egyik legszebb zsinagógája. A több mint 150 éves épületben ma már csak a padokon árválkodó névtáblák és a templom mérete emlékeztet arra, hogy a városban egykor jelentős létszámú zsidó közösség élt és dolgozott. Bár jelenleg is működik zsidó gyülekezet a városban, mégsem a Kazinczy utcai zsinagógában gyűlnek össze imádkozni a hívek, hiszen az épület jelenleg felújítás alatt áll. A munkálatok során azonban nem csak a templom szépül meg. A mellette álló épületben látogatóközpontot alakítottak ki, amivel a környék egyre élénkülő zarándokturizmusát szeretnék kiszolgálni. A látogatóközpontban egy kóser konyha és egy közösségi tér is megvalósult, a későbbiekben pedig egy 30 fős zarándokszállást is szeretnének kialakítani, illetve a régi mikvét, azaz rituális fürdőt is újraépítenék. A Kazinczy utcai zsinagóga és környéke ezáltal nemcsak szakrális térként, de fontos találkozópontként, kulturális befogadótérként újulhat meg.

Debrecen történelmi belvárosában, az egykori zsidó negyedben, egymástól csupán két percnyire található a város két zsinagógája, a Pásti utcai és a Kápolnási utcai. Előbbit 1902-ben adták át, pincéjében rituális fürdő, az udvarán pedig kóser mészárszék is működött. A 600 fő befogadására alkalmas, bizánci stílusú Kápolnási utcai épület 1909-ben nyitotta meg kapuit. A második világháborúban mindkét templom megrongálódott, a felújítási munkálatok 2012-ben kezdődtek el, majd 2015-ben mindkét zsinagógát átadták a nagyközönségnek. Manapság a Pásti utcai épület nemcsak szakrális funkciókat lát el, de koncerteknek és kiállításoknak is gyakran otthont ad. Falai között nyitotta meg kapuit a zsidóság hagyományait és a helyi zsidóság történetét bemutató kiállítás, udvarán holokauszt emlékhely létesült a vészkorszak áldozatainak emlékére, az egykori rituális fürdőben pedig kóser borozót és kiállítóteret hoztak létre. A város zsidó hívei a Kápolnási utcai zsinagógában főként a nagyobb ünnepekkor gyűlnek össze. 

A Debrecentől délre, a román határtól egy kőhajításnyira található Berettyóújfalu nemrég felújított zsinagógája a térség egyik legfőbb zsidó emlékhelyévé lépett elő. Az archív anyagoknak köszönhetően a homlokzatot sikerült az eredeti formához hasonlóan újraépíteni, illetve a belső tér is teljes egészében megújult. Az 1903-ban épült, a holokauszt után raktárnak használt, 1500 férőhelyes, háromszintes templom mellett egy recepciót, kávézó-ajándékboltot és egyéb helyiségeket magában foglaló új, modern épület is helyet kapott. A zsinagóga elsősorban kulturális tér, koncertek és kiállítások otthona.

Az ország egyik legszebb, romantikus stílusú imaháza újult meg Kőszegen. Az 1858-59-ben épült, majd az elmúlt években felújított zsinagóga kettős bástyaszerű épületénél járva az időutazás garantált. Ha figyelmesek vagyunk, a záró párkány magasságában lévő kőtáblákon Schey Fülöp nevét olvashatjuk, az ő adományából épült fel annó a templom. A tervek szerint múzeum és holokauszt-emlékhely létesül az épületben, illetve különböző kiállításoknak és kulturális programoknak ad majd helyet az épület, de igény esetén szakrális funkciókat is betölt majd. 

Tokaj-Hegyaljára nem csak a bor, a világhíres tokaji aszú és a legendás esszencia csábítja a kirándulókat. A zsidó emlékhelyek és egy köréjük szerveződő zarándokút is vonzza azokat, akik megismerkednének az egykor itt élt hászid zsidók életével és történeteivel. A 17-18. században telepedtek le a Kárpátok túloldaláról érkező zsidó kereskedők és bortermelők Tokaj környékén, nekik köszönhetően a környék gyors fejlődésnek indult. Az ő emlékhelyeiket, zsinagógáikat érinti a 150 kilométeres „csodarabbik útja”, aminek kiinduló- és végpontja Mád. A manapság gasztronómiájáról is ismert településen a barokk, copf stílusú Mádi zsinagóga felejthetetlen látványosság. A szakszerű restaurálásért Europa Nostra-díjat kapott épülettel szemben egy szintén felújított rabbiház és jesiva fogadja a látogatókat. A zarándokok itt szálláshelyet is találnak maguknak, sőt, egy a környék zsidóságának történetét és örökségét bemutató kiállítás is megtekinthető.

A „csodarabbik útja” 10 települést érint, közülük is az egyik legikonikusabb helyszín Bodrogkeresztúr. A Bodrog partján álló településen a fénykorban három zsinagóga is működött, mára már csak a legnagyobb áll. Az épületben az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságának Zempléni Tájegység Irodája kapott helyet. Bodrogkeresztúron azonban nem a zsinagóga a legfőbb látványosság, itt, a Dereszla-domb oldalában kialakított temetőben nyugszik a csodarabbi, Reb Steiner Saje. A sírhely mellett a rabbi egykori lakhelyén kialakított emlékházat is érdemes felkeresni.