Látni, érteni és érinteni – Építészeti stílusok Magyarországon

Esterházy-kastélyFertődSopron-Fertő turisztikai térség

A minket körbevevő híres épületek nem idegen, érinthetetlen testek, amelyeket valaki, valamikor letett a térbe, hanem befogadnak, kapcsolatba kerülhetünk velük. Tapintható hidat képeznek múlt és jelen között – épp ezért érdemes közelebbről megismerni őket. 

A stílus: gótika

A helyszín: Mátyás-templom

 

Az egyik legkomolyabb múltra visszatekintő templomunk a Budavári Nagyboldogasszony-, azaz közismertebb nevén a Mátyás-templom, amely a Szent István-bazilika mellett a második leghíresebb templom a fővárosban. A hagyomány szerint 1015-ben épült, nem sokkal a kereszténység felvétele után, de hivatalosan az 1200-as években húzták fel az alapfalát. A XIV. században gótikus stílusban építették újjá, majd egy újabb renováláson ment keresztül a XIX. században, Schulek Frigyes tervei alapján. 2006 és 2013 között külső rekonstrukciós munkálatokat végeztek rajta, amelyeknek köszönhetően visszanyerte hajdani pompáját, így ma a közép-európai gótikus stílus nagyszerű példája lehet. Homlokzatát gazdag mintázat, szobrok és domborművek díszítik, belül pedig a fa, az arany, és a festett falak dominálnak.

A stílus: barokk

Az épület: a fertődi Esterházy-kastély

 

A barokk művészet Magyarországon a XVII. század elejétől a XVIII. század végéig erőteljesen jelen volt. Az ekkor született építészeti emlékek közül egyértelműen a templomok és a kastélyok a legismertebbek. A kastélyok esetében ekkor már a védelmi funkciót felváltotta a reprezentálás, így a tulajdonosok nem fukarkodtak a „barokkos túlzásokkal”, hogy vendégeik pontos képet kaphassanak a vagyoni helyzetükről. Az egyik legszebb példa erre a fertődi Esterházy-kastély, amely mai formáját a XVIII. század második felében nyerte el. Az építtető, gróf Esterházy Miklós nem kisebb célra tört: a schönbrunni palota és XIV. Lajos versailles-i „nyaralójának” szintjéhez szeretett volna igazodni, ezért is becézik az épületet a „magyar Versailles”-nak. A patkó alakú díszudvart 126 lenyűgöző szoba öleli körbe, amelyek belsői terei nagyrészt ma is őrzik eredeti szépségüket. A kastély bábszínházzal, operaházzal, muzsikaházzal, díszteremmel és kápolnával rendelkezik. Érdekesség, hogy a magyar állam a mai napig fenntart itt egy lakosztályt az Esterházy-családnak.

A stílus: szecesszió

Az épület: a Bedő-ház, azaz a Magyar Szecesszió Háza

 

A Vidor Emil által tervezett Bedő-ház, más néven a Magyar Szecesszió háza Budapest ötödik kerületének ékszerdoboza, amit látni kell! A kiállításon és az itt működő kávéházban összesen 600 négyzetméteren korhű bútorok, dísztárgyak, plakátok, ékszerek, festmények és olyan mindennapi használati eszközök, mint a bajuszfogó bögre mutatják be a XX. század eleji Budapest boldog és fényűző polgári életét. Bedő Béla rézbányák és gyárak tulajdonosa volt, a hét budapesti háza közül ez a Honvéd utcai számított a legkisebbnek. Az épületen kívül-belül megfigyelhetjük a szecesszió buján kavargó, hullámzó növényi formáit: a homlokzat különleges, aszimmetrikus elrendezésében, a változatos ablakformákban és a díszítőelemek mintázatában. Az ornamentika magyaros mintáit a pécsi Zsolnay-gyár készítette. Az építész nagy gondot fordított az épület belső kialakítására is, előre tervezett falfestményeket, ólombetétes színes üvegablakokat és csiszolt üvegeket. A földszinti kávézó pávafarkíves, fakeretes portálja a stílus ikonikus példája.

A stílus: brutalizmus

Az épület: Marriott Hotel Budapest

 

Az elnevezés a francia béton brut-ből (nyersbeton) származik, utalva az irányzat egyik fő jellegzetességére, a látszóbeton alkalmazására. A tervezők – akik 1950 és 1970 között ebben a stílusban alkottak – nem takarták el, hanem hangsúlyozták az épületek szerkezetét. Masszív, tömbszerű, egyenes vonalvezetésű, dísztelen – mi ebben az érdekes? Lehet róla vitatkozni, de gondoljunk rá úgy is, hogy őszinte, letisztult, futurisztikus, és hátha jobban be tudjuk fogadni.

A Finta József és Kovácsy László által tervezett Marriott Hotel Budapest a főváros egyik legnépszerűbb helyén emelkedő, tisztán brutalista épület. A Duna korzón sétálva nem tudunk nem belebotlani az 1967 és 1969 között épült szállodába, amely eredetileg a Magyar Tudományos Akadémia könyvtáraként üzemelt volna. A városvezetés azonban végül arra jutott, bűn lenne a turistáktól elvenni ezt az értékes területet, így 1993-ban a Marriott hotellánc megvásárolhatta az épületet. Az ötcsillagos szállodakomplexum több mint ötven éve minden igényt kielégítő kényelemmel várja a vendégeket. Kevesen tudják, hogy 1972-ben itt ünnepelte 40. születésnapját Liz Taylor, Richard Burtonnel és Ringo Starral. 1986-ban pedig itt készült a fellépésére Freddie Mercury, aki az elnöki lakosztály teraszán gyakorolta a Tavaszi szél című magyar népdalt.

JÁRD BE VELÜNK AZ ORSZÁGOT!