Csodarabbik útja

A zarándokút a mádi Zsidó Kulturális és Információs Központból, a volt rabbiképzőből indul és ott is fejeződik be. Épp ezért Mád Tokaj‑Hegyalja emblematikus zsidó kulturális emlékhelye. Mádon egy 18. század végén, copf stílusban épült zsinagóga tekinthető meg. A mádi a világ zsinagógáinak egyik legszebbike, így joggal szerepel a Világ legszebb 100 zsinagógája című amerikai albumban. Itt található Tokaj‑Hegyalja legnagyobb zsidó temetője is, ahol a hitközség neves rabbijainak, Schwartz Ábrahámnak és Winkler Mordehájnak sírjai is megtalálhatók. Tarcalon az 1700‑as évek közepétől éltek Lengyelországból érkezett zsidó családok. Barokk stílusú zsinagógájuk 1790 és 1810 között épülhetett copf stílusban. A tarcali zsidó temetőben található a község híres rabbijának, Spira Jakabnak a sírja. Következő állomásunk Tokaj, ahol az egykori zsinagóga teljes körű felújítás és átalakítás után kulturális és konferenciaközpont lett. Ennek közelében található a vidék egyetlen működő imaháza. Érdekesség, hogy a régi temető a tokaji vár romjainak falánál, a Bodrog árterében található, ezért csak komppal közelíthető meg. Bodrogkeresztúr az útvonal egyik kiemelt pontja, itt élt ugyanis a zsidó közösség híres csodarabbija, Reb Steiner Saje. 

A csodarabbi egykori lakhelyén kialakított emlékház népszerű zarándokhely, csakúgy, mint a rabbi Dereszla-domb oldalában lévő zsidó temetőben található sírja. Szintén az útvonal jelentős állomása a Olaszliszka, amelynek csodarabbija, Friedmann Cvi Herschele, Sátoraljaújhelyen, a szintén híres Teitelbaum Mózes házában nevelkedett, majd annak halálát követően emelte Olaszliszkát a magyarországi haszidizmus központjává. Nem hagyható ki Sátoraljaújhely sem, hiszen a magyarországi haszidizmus megalapítójának, Teitelbaum rabbinak modern építészeti köntösbe öltöztetett sírja itt található. Karizmatikus egyéniségét cáddikként, csodarabbiként tisztelték, tanácsait az élet minden területén kikérték, mindemellett a gyógyító, oltalmazó erővel bíró talizmánjai miatt is sokan keresték fel. Mára csak a két zsidó temető és egy romos kis imaház maradt. A vasútállomással szemben a domboldalra felkúszó több száz éves temető előtéréből néhány lépcsőn át érünk el Teitelbaum Mózes sírjához. Erdőbénye egykori zsinagógája is az enyészeté lett, csupán a falu határában körbekerített zsidó temető emlékeztet már csak a valamikori zsidó lakosságra. Viszont itt található a vidék egyetlen zsidó fürdője, amelynek romos épülete erősen felújításra szorul. 

Erdőbénye szomszédjában, a 3 kilométerre fekvő Tolcsván található William Fox, az amerikai Fox filmstúdió megalapítójának szülőháza. Az amerikai filmgyártás két meghatározó szereplője volt a Ricsén született Adolph Zukor – eredeti nevén Zucker Adolf – és a Tolcsváról származó, Fuchs Vilmosként született William Fox. Az Abaújszántóra az 1765‑ben betelepülő zsidók a közeli Ausztriából, valamint Cseh- és Morvaországból érkeztek és Bretzenheim Károly herceg védelme alatt álltak. A település egykor fontos kereskedelmi és piaci központ volt. Nagyméretű, ma raktárnak használt zsinagógája 1896‑ban épült. Gondozott temetőjében két neves rabbi, Lőw Eleázár és Lipschütz Arje Lőb sírját érdemes megnézni. A körtúra utolsó állomását jelentő Tállyára az első zsidó borkereskedők a 17. században települtek le. A zsidó lakosság lélekszáma innentől folyamatosan növekedett, sőt, volt idő, amikor a településen három zsinagóga működött. Ezeket a holokauszt után azonban átalakították vagy lebontották. A falu határában fennmaradt zsidó temetőben –– óhelben – nyugszanak Tállya híres rabbijai Rosenbaum Gerson és fia, Arje Leib.