Magyarország legszeszélyesebb tava, a mintegy 20 ezer éves Fertő Közép Európa harmadik legnagyobb állóvize. Mi teszi szeszélyessé? Nincs állandó partvonala, kiterjedése folyamatosan változik, sőt előfordult már olyan is, hogy vizének szintje nem vízszintes volt! 1888-ban például 81 centiméteres vízszintkülönbséget mértek a tó déli és északi partján, 1926-ban pedig egy öt napig tartó vihar 80 négyzetkilométerről fújta el a vizet! 100- 120 évenként kiszárad, egy alkalommal viszont akkorára duzzadt, mint a Balaton, és öt falut is elnyelt. Apropó, a Balaton! A „magyar tengernek” becézett, népszerű fürdőhely után a Fertő Közép-Európa második legkönnyebben felmelegedő tava: nyaranta a hőmérséklete könnyen eléri a 30°C-ot is, 1928 telén viszont a tó nagyobbik része fenékig befagyott.
Harmincháromszor sósabb, mint a Balaton, iszapját gyógyhatásúnak tartják. Közép Európa legnagyobb madárrezervátuma is itt található, nem csoda hát, hogy 2001-ben a világörökség része lett! Nem nevezhetjük kizárólag magyarnak, mivel a tó nagyobb része átnyúlik Ausztriába, emiatt abban a kiváltságos helyzetben van, hogy egyszerre két nemzet oltalma alatt áll. Magyarországi partvidékén a Fertő–Hanság Nemzeti Park, az osztrákon a Neusiedler See – Seewinkel Nemzeti Park található. Még a tó fokozottan védett területeire is szerveznek túrákat. Az idők során több tanösvényt is kiépítettek a tó környékén. Ilyen például a magyar oldalon vezető Hany Istók tanösvény, amely a környék legendás halemberéről kapta a nevét.
Mivel annak idején a Hanság mocsár és lápvilága kiváló búvóhely volt, a misztikus monda szerint az 1700-as években két halász egy 8-10 év körüli fiút talált itt, aki egy fába kapaszkodott. Miután kimentették, István névre keresztelték. Tanították, emberi ruhába öltöztették, ám a vízi emberke nem akarta a szárazföldi életet, ezért megszökött, és visszatért oda, ahol annak idején rátaláltak: a mocsaras lápvilágba.
Fedezzétek fel Európa legnyugatibb sztyepptavát!
Habár a Balaton sokkal több kiépített stranddal büszkélkedhet, a Fertő tó magyarországi oldalán is találtok kikapcsolódásra alkalmas területeket. Ha nyáron érkeztek, a tó fertőrákosi strandján napozhattok és lubickolhattok. Ezen kívül számos egyéb program vár még benneteket. A magyarországi tószakaszon egy 240 kilométer hosszú, ember alkotta csatornahálózat teszi lehetővé, hogy a náddal elzárt belső tavak is megközelíthetőek legyenek. A Fertő–Hanság Nemzeti Park jóvoltából a hajnali órákban például madárlesre indulhattok egy 6 kilométer hosszú kenutúra keretében, és ha szerencsétek van, nagy kócsagot, vagy a térség többi jellegzetes állatát, nyári ludat, különböző gémfajokat, búbos vöcsköt, a ragadozók közül pedig barna rétihéját vagy réti sast is megpillanthattok. De akár szolárhajóval is nekivághattok a vadonnak! Fontos, hogy a kirándulásotok során ne csak az égre nézzetek: a Fertő vízében található 35 halfajta között szerepel a réti csík, a lápi póc, a compó és a garda.
Ellátogathattok a sarródi Lászlómajor Látogatóközpontba is, ahol a 150 éves major egykori működését, az ősi mesterségeket és a hagyományos gazdálkodási formákat ismerhetitek meg. Ez a major volt az Esterházy család egykori gazdasági központja. És ha már az Esterházyakról esett szó: ne felejtsétek el megnézni a gyakran csak „magyar Versailles” néven emlegetett Esterházy kastélyt sem! A sportolás szerelmesei se csüggedjenek! Kerékpárúton teljes egészében megkerülhetitek a tavat! Az út során festői szépségű vidékek tárulnak elétek, a tó partján rackajuh nyájjal, bivalycsordával és magyar szürkemarha gulyával is találkozhattok.