A húsvéti menü jellegzetes fogásai, a friss zöldségek és a húsételek a böjti időszak végeztével a tavasz, a nagy lakomák és a bőség beköszöntét is jelképezik. A 40 napos böjti időszakban ugyanis tilos húst és zsíros ételeket fogyasztani, ilyenkor jobbára kenyér, zöldség és gyümölcs került az asztalra. Az asszonyok növényi olajokkal sütöttek, sőt, sokan még a tejtermékekről is lemondtak. A böjt utolsó előtti napját, nagycsütörtököt zöldcsütörtöknek is nevezik. Ilyenkor régi szokás szerint zöld színű növényekből készítettek ételeket a bő termés reményében. Nagypéntek a böjt utolsó, legszigorúbb napja, amikor a hívők egy része semmilyen ételt nem vett magához.
Sonka, kalács, sárgatúró: mi kerüljön a húsvéti asztalra?
Mint minden ünnepnek, a húsvétnak is megvannak a maga tradicionális fogásai, amik üdeséget csempésznek a családi asztalra.
Koplalás után dőzsölés
Nem csoda, hogy a böjtben kiéhezett elődeink számára a sonka lett a húsvéti ünnepkör egyik legfőbb fogása. Az asztalon a sonka mellett persze a tojás, a feltámadás szimbóluma és néhol a bárány, Jézus Krisztus jelképe is helyet kapott és kap mind a mai napig.
Húsvétkor a természet újjászületését is ünnepeljük, így nem maradhat ki a menüből az illatos torma, az újhagyma vagy a roppanós hónapos retek sem. A húsvéti lakomák fontos eleme még a fonott kalács, amit sonka mellé, de akár édesen is fogyaszthatunk. És, ha már az édességeknél tartunk, a Hajdúságban és a Nyírségben népszerű sárgatúróról sem feledkezhetünk meg, ami a térségben az ünnep központi édessége.