A magyar Országház bemutatása dióhéjban
Nem szeretnénk hosszan untatni az Országház történetével, de van pár olyan dolog, ami mellett egyszerűen nem mehetünk el említés nélkül.
Először is: szögezzük le, hogy a „parlament” szó tulajdonképpen az Országházban ülésező testületet jelenti. Ugyan sokan hívják ezt a lenyűgöző épületet Parlamentnek, de a helyes megnevezés valójában: Országház.
Ez az impozáns budapesti alkotás 17 éven át: 1885-től 1902-ig épült, Steindl Imre építész tervei alapján. Sajnos a tervező nem érhette meg az átadást, ugyanis öt héttel az esemény előtt elhunyt. Az építkezés során fontos kikötés volt, hogy a magyar Országház építéséhez csak és kizárólag magyar alapanyagokat használhatnak, hazai iparosok és gyártók bevonásával – sőt, a díszítésben is a Kárpát-medencében honos növényvilág köszönjön vissza. Ezek a kitételek meg is valósultak, mindössze a gránitoszlopokat hozatták külföldről. (Érdekesség, hogy ezekből az oszlopokból mindössze 12 darab készült a világon – nyolc a mi Országházunkban van, a további négy pedig Nagy-Britanniában.)
Egészen elképesztő számadatokkal is tudunk szolgálni: az építéshez nagyjából 40 millió téglát használtak fel, és mintegy 40 kilogrammnyi 22–23 karátos arany díszíti az Országházat. Az épület alapterülete közel 18 ezer négyzetméter, a homlokzaton 90 kőszobor található, az épületen belül pedig további 162 szobrot tekinthetsz meg. A bent futó vörös szőnyeg majdnem 3 kilométer hosszú; 27 kapun keresztül lehet bejutni, és az év napjai számának megfelelően az Országház összesen 365 kisebb-nagyobb toronnyal rendelkezik!
Ami a Ház stílusát és méreteit illeti: az alaprajz barokk, a homlokzat a gótika stílusjegyeiből merít, a mennyezeten pedig reneszánsz formajegyek találhatók. A Dunával párhuzamos épületszárny hossza 268 méter, legnagyobb szélessége pedig 123 méter. A kupola tornya 96 méter magas.
Ahogy az Országháznak minden egyes szeglete gondos tervezés alapján készült, nem véletlen az épület kialakítása sem, amely fontos politikai és történelmi üzeneteket hordoz. A középen kimagasló kupola egyrészt a törvényhozás egységére utal, másrészt – az egykor kétkamarás rendszerben működő országgyűlésnek megfelelően – az alsóház és a felsőház együttes üléseinek adott helyett. A kupola két oldalán kapott helyet az alsóházi és a felsőházi ülésterem, melyek kialakítása teljesen megegyezik, szimbolikusan utalva arra, hogy a két ház egyenlő jogokkal rendelkezett.