Körös-Holtág

A Körös név alatt nem csupán egyetlen folyót kell értenünk: a Körösök (Kettős-Körös, Fehér-Körös, Fekete-Körös, Hármas-Körös, Sebes-Körös) Romániában, Erdélyben erednek és egyesülésük után 200 kilométerrel már Magyarországon, a Tisza folyóba torkollnak. Az elnevezés eredetére Czuczor Gergely és Fogarasi János nyelvtudósok az alábbi magyarázatot adták: „Folyóvizek nevei a tiszántúli kerületben, melyek igen kanyargós folyásaiktól vették neveiket.” 

A Körösök közül a legismertebb a magyarországi Hármas-Körös, mely a Sebes-Körös és a Kettős-Körös összefolyásából keletkezett. A folyó teljes hossza 91,3 kilométer, egyetlen jelentősebb beletorkolló vízfolyása a Hortobágy-Berettyó. Ezen a területen a folyó sajátos arcát mutatja: a sűrűn kanyargó Körösön tucatnál is több holtág alakult ki, melyek közül az egyik legjelentősebb a Szarvas-Békésszentandrási Holt-Körös. Ez a Tisza vízrendszerében fellelhető holtágak közül a legnagyobb ármentesített területi holtág, alakja két, egymás alatti „U” betűre emlékeztet. 4,5 millió köbméteres víztérfogatával Magyarország ötödik legnagyobb állóvizének számít. A Szarvas város és Békésszentandrás község területén található Körös-Holtágat Kákafoki vagy Bikazugi holtágnak is nevezik. A holtágrendszer az 1836 és 1890 között megvalósult folyószabályozás következtében alakult ki, majd jó száz évvel később, 1986-ban sor került a folyó rehabilitálására is: iszapkotrást végeztek, felújították a vízpótló emlékműveket és műtárgyakat, megszűnt a víziszárnyas-tenyésztés és az intenzív halasítás, továbbá megtiltották a tisztított városi szennyvizek és a használt termálvizek holtágba való bevezetését. 

A Hármas-Körösön, Békésszentandrás és Mezőtúr határában található a békésszentandrási duzzasztót és hajózsilipet, mely 1936 és 1942 között épült, Horthy Miklós személyesen avatta fel. Ezt akkor a nem sokkal azelőtt elhunyt kormányhelyettesről, Horthy Istvánról neveztek el. A békésszentandrási vízlépcsőnek is nevezett duzzasztó mellé 2013-ban vízierőművet is építettek.

A különféle halfajtákban gazdag Körös-Holtág a horgászok számára valóságos földi paradicsomnak számít: a ponty, a harcsa, a csuka, a süllő és számos keszegféle mellett amur, balin, bodorka, sügér, compó és törpeharcsa is előfordul a folyó vizében. Akik kenuval, kajakkal vagy sétahajóval fedeznék fel a holtágat, azok különféle madárfajokkal és teknősbékákkal is találkozhatnak.

Lassú folyása és páratlan természeti adottságai miatt nemcsak a horgászok, de a természetes vizek kedvelőinek körében is nagyon népszerű. A Körös-Holtág nemcsak nekik, de a víz kedvelői és az aktív pihenni vágyók számára is tökéletes választás lehet a nyári hónapokban. Adott a lehetőség kajakozásra, kenuzásra, sárkányhajózásra, sétahajózásra, de az új keletű SUP rajongói számára is ideális nyaralóhely.