Gemenci-erdő

Gemenci-erdő
Gemenc
Pécs–Villány turisztikai térség

A Közép-Magyarország déli részén, Szekszárd és Baja közelében fekvő Gemenc kivételes természeti látnivaló: hazánk legnagyobb ártéri erdeje, amelynek páratlan növény- és állatvilágát kenuval, kajakkal, biciklivel vagy erdei vasúttal is felfedezhetjük. 

A holtágakkal és belső tavakkal szabdalt, zölden burjánzó ártéri rezervátum az egyik legszebb hazai látnivaló Közép-Magyarország déli részén, Szekszárd és Baja közelében, Budapesttől 130 kilométerre. Itt lelassul a Duna folyása, így alakult ki a mocsaras vidék és a rajta fellelhető páratlan ökoszisztéma 30 kilométer hosszan a folyó mentén. Nem a Gemenci-erdő az egyedüli vadregényes vízi világ hazánkban, de 180 négyzetkilométernyi területével kétségkívül a legnagyobb – sőt, Európában sem akad nála nagyobb összefüggő ártéri erdő! Igazi földi paradicsom rejtett, árnyas partszakaszokkal, sulyommal zölden beborított erekkel, valamint kivételes növény- és állatvilággal, amelyet megfigyelhettek kirándulás közben. 

A legnagyobb magyar ártéri erdő „legjeit” hosszan lehet sorolni: itt található az ország legnagyobb fája, a Pörbölyi Titán névre keresztelt, százéves, 21 méter kerületű fekete nyárfa, és a Gemenci-erdőben fészkel a nemzet leghíresebb feketególya-párja: Tóbiás és Sára, akiknek életét és fiókáik szárnypróbálgatásait a fészkükbe helyezett webkamera élő adásának köszönhetően egy egész ország követi nyomon. Itt él továbbá Magyarország legszebb gímszarvas-populációja: egyedeinek pompázatos, hatalmas agancsai világhírűek. Nyár végén, ősz elején az év legizgalmasabb turisztikai programja a szerelmes hímek bőgése, mikor a Gemenci-erdőbe zarándokolók szervezett éjjeli sétákon hallgatják a különleges természeti jelenséget. 

A Gemenci-erdő a Duna–Dráva Nemzeti Park területének része, 1977-ben került természetvédelmi oltalom alá. A Duna a mai napig meghatározza a mindennapjait, magas vízállás esetén például nem is látogatható a terület, mivel a túraösvények víz alá kerülnek. A kis holtágak, mellékágak szárazabb idő esetén akár teljesen ki is száradhatnak, de csapadékos időszakban újra megtelnek, és ilyenkor nem ritka az sem, hogy a naiv kenus egyszer csak egy úszó szarvassal találja magát szemben!

Nem véletlen tehát, hogy a vízitúrázók bakancslistáján előkelő helyet foglal el a Gemenci-erdő. Ha úszó szarvast nem is mindig, de különleges vízimadarakat, kócsagokat, gémeket, jégmadarat, rétisast, békászó sast, kerecsensólymot és hódokat – sőt, akár nagyvadakat: őzet, vaddisznót is könnyen megpillanthattok, miközben a magas fák, füzek, nyárfák, kocsányos tölgyek között siklik hajótok a romantikus ártéri tájban. 

A szervezett kenu- és kajaktúrák mellett más módja is van a varázslatos ártéri erdő felfedezésének: akár szervezett sétatúrákon, sétahajókázásokon, biciklivel vagy az erdőt kettészelő erdei kisvasúttal is nekiindulhatunk. A Bajához közel eső, onnan autóval és vonattal is megközelíthető Pörbölyi Ökoturisztikai Központban minden rendelkezésre áll a különböző kirándulásokhoz: található itt büfé és interaktív kiállítás, itt működik a Gemenc Erdészeti Erdei Iskola, és kenut, kajakot, biciklit is bérelhettek. Pörbölyről indul a Gemenci Állami Erdei Vasút is: az ország egyetlen ártéri erdei vasútja, amely abban is egyedülálló, hogy kenut és kajakot is szállíthattok vele a Duna menti holtágakhoz. 30 kilométer hosszan kanyarogva vezet végig az erdőn, megállóiból elindulva megleshetitek a gímszarvas- és vaddisznócsordákat, vagy végigjárhatjátok a vad- és erdőgazdálkodásról, a növény- és állatvilágról szóló ismeretterjesztő tanösvények egyikét. A kisvasút másik végállomása a Szekszárdtól 10 kilométerre található Keselyűs, ahova kocsival és menetrend szerinti busszal is eljuthattok. 

Ha több napra érkeztek, a vadászházakban, vendégházakban erdei környezetben szállhattok meg, de az Alsó-Duna völgyében található Karapancsai Kastély és Major is kínál szállást. Ez egy két kastélyból és majorsági épületekből álló műemlékegyüttes, ahol Habsburg Frigyes főherceg és díszes kompániája fejedelmi vadászatokat rendezett – vendégként megfordult itt I. Ferenc József császár és király, II. Vilmos német császár, Ferenc Ferdinánd trónörökös és gróf Széchenyi Zsigmond is.

Érdemes az ideutazás előtt érdeklődni, hogy nincs-e látogatási tilalom, ami nemcsak a Duna magas vízállása miatt vezethető be, hanem akkor is, ha erdő-és vadgazdálkodási munkák folynak. 

Járd be velünk az országot!