Kikapcsolódás az Őrségben: élő hagyományok és érintetlen természet

A térség jellegzetességei maguk a „szerek”. De mik is ezek? A honfoglalásig visszavezethető településformák, az erdők, mezők és dombok sorát megszakító, elszórt házcsoportokkal, amelyeket egykor különböző családok birtokoltak. Például a hét halomra épült Szalafő mindegyik dombja egy-egy szer. Az Őrség központját, Őriszentpétert kilenc szer alkotja, ha ezt nem tudod, könnyen azt gondolod, hogy elhagytad a települést, mikor még a feléig sem jutottál el.

Keresd fel Őriszentpéter erődített román stílusú templomát, ahol valósággal lubickolhatsz a csendben az ősi falak közt, és semmiképp se hagyd ki Velemér Árpád-kori templomát sem, amely sok szempontból az ország legkülönlegesebb műemléke. Freskói ma is lenyűgözőek, s a templom tájolásakor gondosan ügyeltek arra, hogy az év során a nap mindig megvilágítsa valamelyiket. Azonban az ördögöt ábrázoló falfestményre soha nem esik fény.

Az Őrség abban is különleges, hogy Magyarország egyik legeredetibb, hagyományait legjobban megőrző tájegysége. A gerencsérek hazájában, Magyarszombatfán és környékén még virul a fazekasság, a helyi agyagból készülő edények messze földön híresek. Farsangkor él még a rönkhúzás szokása, amely a vidék egyik sajátos hagyománya. S mivel nincs Őrség szoknyás haranglábak nélkül, pattanj bringára, és tekerj el a legrégebbihez, az 1755-ben emelt pankaszihoz, de megér egy látogatást a szomróci „négylábú” is. Ezek a zsindellyel fedett, fa szerkezetű építmények az Őrség szakrális szimbólumai.

Sok mindent megtudhatsz az itteni hagyományokról, ha ellátogatsz a pityerszeri Őrségi Népi Műemlékegyüttes területére, ahol a hagyományos népi életmódot az eredeti helyükön álló épületekben ismerheted meg.

S hogy mi mindent lehet még itt csinálni? Az Őrség attól megunhatatlan, hogy minden érzékszervünket kényezteti. Szemet gyönyörködtetőek és madárdaltól hangosak a sűrű erdők és a szelíd lankák, vagy a selymes füvekkel szegélyezett, illatos rétek, tehát tartózkodj minél többet a szabadban, és élvezd azt, ami körbevesz!

Ezután minden bizonnyal megéhezel, de ne ess kétségbe, most jönnek az igazi élvezetek: az itt fogyasztott házi kecskesajtra, a tökös-mákos rétesre vagy a vargányalevesre évek múltán is emlékezni fogsz, a hajdináról, az áfonyalekvárról és a laktató dödölléről (krumpliból és lisztből készült gombóc) már nem is beszélve. Utad végén feltétlen vigyél haza egy üveg „őrségi aranyat”, vagyis tökmagolajat, hogy otthon is eszedbe jusson ez a feledhetetlen vidék.