Kékfestő Múzeum, Pápa

Nem csak a régi üzem berendezései, a Kluge-család által használt kékfestő eszközök láthatóak a kiállításon, hanem ennek a nemzedékről nemzedékre öröklődő tradíciónak egyéb tárgyi emlékei, technikai részleteinek titkai és más kékfestőműhelyekből gyűjtött munkák is.  

A kékfestés jellegzetesen családi vállalkozás. Jellegzetes formakincset őriz, komoly fizikai munka, mely nem csak részletesen kidolgozott, speciális technológiát és stílusérzéket, hanem több ember közti komoly összhangot is igényel. A Kluge műhelyt Carl Friedrich Kluge alapította.

Kluge számára nem volt ismeretlen a kékfestés: a családjában volt hagyománya ennek a tevékenységnek. A szászországi Sorauból érkezett 1783-ban, de mielőtt letelepedett volna Magyarországon, bejárta Európa kelmefestő üzemeit. Akkoriban ez bevett gyakorlat volt, így a korabeli svájci és osztrák technológiát, újításokat a hazai hagyományokra és motívumkincsre építve folyamatosan tudta fejleszteni üzemét. Ugyanezt a hagyományt követte fia, Kluge Károly is, aki szintén jelentős külföldi tapasztalatokat gyűjtött, hogy azt pápai üzemükben kamatoztassa. De nem csak emiatt volt fontos a tevékenysége: részletes technológiai leírást és recepteket tartalmazó gyűjteményt készített 72 textilről, pontosan megjelölve a festéshez és egyéb folyamatokhoz használt növények és vegyszerek megnevezését, mennyiségét és használatuk módját.

A kékfestett anyagokból viselet, kendő, lakástextil, függöny készült. Mintázatuk egyedi, a tájra és annak hagyományaira alapozott volt. Felismerhetően őrzik nem csak a vidék jellegzetes motívumait, hanem az adott műhelyre jellemző stílust is. A kékfestés népszerűségére jellemző, hogy a 18. század végén csak Pápán már működött 45 hasonló műhely. Ma összesen található ennyi Magyarországon. A Kluge féle üzem a legjobbak közé tartozott, folyamatosan bővült és fejlődött, a család pedig szépen gyarapodott. A kékfestés alapvetően kézműves tevékenység, de a gőzgép használatának széles körben való elterjedése fokozta a termelékenységet. Minden siker és értékőrző munka ellenére a hét generáción át vitt üzletet 1956-ban bezárni kényszerült a család; a ház 1962-ben múzeumként nyitotta meg újra a kapuit.

Ezt a hagyományt a mai napig őrzi és ápolja néhány kékfestő dinasztia Magyarországon. Tevékenységük amiatt is fontos, mert rajtuk múlik a textilművészet ezen különleges ágának és egyben a hagyományos, kékfestéshez kötődő formakincsnek a fennmaradása. A kékfestés hagyománya része a világ szellemi kulturális örökségének, és felkerült az UNESCO reprezentatív listájára is. 

Nem csak a textilművészet iránt érdeklődőknek javasoljuk a múzeum megtekintését. Mindenki számára érdekes lehet, aki szívén viseli a jellegzetes, magyar formakincs és az eltűnőben lévő mesterségek fennmaradásának kérdését. A múzeum megőrizte a hagyományos eszközöket és jellegzetes, egyedi nyomódúcokat, de a tradíció éltetéséhez a mai kékfestő mesterek munkája is elengedhetetlenül szükséges. Hogy meddig tudják fenntartani ezt a jellegzetesen magyar hagyományt, elsősorban rajtunk múlik. A kékfestők termékeit megtalálhatjuk a népi tematikájú vásárokban, kékfestő üzleteikben, vásárlásunkkal pedig szavazunk: saját motívumvilágunk és egy szép, ősi tevékenység továbbélésére. Ehhez kínál ismeretet, élményt, megerősítést a pápai Kékfestő Múzeum.

A múzeum családbarát, a kisgyermekkel érkezők számára a könnyebb bejárhatóság érdekében díjmentes babahordozót biztosítanak. Nemzeti ünnepeken mindenki számára ingyenes a belépés. Magyar és idegen nyelven is kérhető szakértő tárlatvezetés. A Kékfestő Múzeum nyitvatartásáról, jegyárairól, kiállításairól és eseményeiről itt találsz információt: http://www.kekfestomuzeum.hu.