A fertőrákosiak az 1500-as években kezdtek a mészkő kitermelésébe – az itt kifejtett kőből városfalat, templomot, püspöki kastélyt, sőt lakóházakat is építettek. 1951-ben műemlékileg védetté nyilvánították a kőfejtőt. A Kőfejtő és Barlangszínházban három program segítségével ismerhetitek meg a hely természeti és kulturális kincseit. A felszínen, a sziklai benge nevű cserjéről elnevezett tanösvényen induló túra tematikus bemutatóhelyein találkozhattok a Fertőmelléki-dombsor és a Fertő–Hanság Nemzeti Park védett növény- és állatfajaival. A barlang tetejére vezető csigalépcsőt megmászva pedig lenyűgöző kilátás nyílik Magyarország és Ausztria közös világörökségi helyszínére, a Fertő tóra. A Témaparkkiállítás már a barlang belsejébe kalauzol el titeket, ahol ismeretterjesztő táblák és vetítések segítségével ismerhetitek meg a terület természeti, kőzettani és őslénytani értékeit. Életnagyságú őscápák, ősbálnák és ősdelfinek között sétálva tanulhattok például a lajta mészkő keletkezésének történetéről. A Kőbányászat és a Kőfaragás csarnokában megtudhatjátok, milyen eszközökkel és módszerekkel fejtették itt eleink a mészkövet. A programot a Barlangszínház megtekintésével koronázhatjátok meg. A helyben Dohnányi Ernő zeneszerző, karmester, zongoraművész látta meg a lehetőséget, még 1937-ben. Rájött, hogy a csodálatos akusztikájú a barlangcsarnok ideális – és egyben felettébb látványos – helyszíne lehet egyegy szabadtéri előadásnak. A Barlangszínházat végül Várady György, a Győri Nemzeti Színház volt igazgatója alapította, és 1970 nyarán tartották meg az első előadást. A kőfejtőt mára 760 fő befogadásra alkalmas színháztérré alakították, modern színházi fény és hangtechnikával, valamint a nézők kényelméről gondoskodó fűthető székekkel.