Diósgyőri vár

Fedezd fel a Diósgyőri várban egy középkori vár életének mindennapjait! A jellegzetes formájú, masszív gótikus erődítmény termeiben a középkori várak életébe nyerhetsz bepillantást.

 A lenyűgöző méretű királyi tárgyalótermében egy letűnt kor emlékei elevenedhetnek meg előtted. Az épület fénykora Nagy Lajos király uralkodásának idejére, a 14. századra esik. A lengyel trónt is megszerző király alakíttatta át gótikus királyi várkastéllyá a korábbi erődítményt. Nagy Lajos sokat időzött a várban, jelentős történelmi szerepet szánt neki. A két főváros: Buda és Krakkó közti úton fontos állomássá lett Diósgyőr. Itt kötötték meg a torinói békeszerződést, amely Nagy Lajos velencei háborúit zárta le 1381-ben, és amelynek értelmében a velenceiek elismerték a király fennhatóságát és egyben évente adófizetésére kötelezték magukat a magyarok felé. Ekkor kezdődött az az 1526-ig tartó időszak, amikor hat királyné jegyajándéka, vidéki rezidenciája volt a vár. Erről kapta ma is használatos elnevezését is: a királynék vára. Már a honfoglalás előtt állt itt egy hatalmas földvár, amelynek helyén a tatárjárás után építették meg az ország egyik legnagyobb várát. A török hódoltság idején a magát ötven évig tartó Egervár eleste után Diósgyőr is végvárrá alakult, hogy részben átvegye hiányzó elődje szerepét. Később, 1673-ban leégett a vár tetőzete, ekkor a vár már alig volt lakható. Később hadászati jelentőségét elveszítette, majd teljesen lepusztult, így a későbbi metszeteken már csak romként tűnik fel. A falak kőanyagának jó részét a helyiek az idők során elhordták – és a vár falából származó kövekből épült fel a Sajón átívelő híd is. 

A kápolnában még egy ideig tartottak istentiszteleteket, de 1820-ra azt is széthordták. Az újjáépítés 1953-ban kezdődött meg, a várat végül csak 1973-ban nyitották meg a nagyközönség előtt. A teljes egészében felújított és élménykomplexummá bővített vár végső átadására 2014-ben került sor. A várat szabadon bejárva, az itt található dolgot kipróbálva élheted át a középkori vár hangulatát. Ehhez az atmoszférához az interaktív tartalmak mellett korhű ruhába öltözött animátorok, valamint a középkori mindennapokat bemutató földszinti terek is hozzájárulnak. Hétvégenként a lekövezett udvar pedig a harci játékok, íjászvetélkedők helyszíne. Az udvar belső, fedett teraszáról nyílik a bejárat a Rondellába, ahol egy nagyon érdekes, körpanorámás filmet vetítenek a vár történetéről. A 3D film igazán látványos, páratlan látnivaló, ne hagyd ki semmiképp! A földszinti részen bejárhatod a vártörténeti kiállítást és a népszerű fémműves műhelyt, ahol a lovagkor és a reneszánsz támadó és védőfegyverei sorakoznak – ezeket a mester segítségével akár ki is próbálhatod. 

De érdemes elidőznöd a várépítészetben szokatlannak számító, kétszintes, középen nyitott kápolnában is, ez a rész Nagy Lajos király legifjabb leánya, Hedvig tiszteletének állít emléket. Atyja halálát követően Hedvig a lengyel trónt örökölte meg és már életében szentként tisztelték, mivel az üdvöt és a kegyelmet hangsúlyozta, szemben a férje, Jagelló Ulászló erőszakos módszereivel. E történelmi tevékenységének elismeréseként II. János Pál pápa 1997-ben hivatalosan is szentté avatta Hedviget. A vár tornyai között három palotaszárny is látogatható, melyekben megnézheted az egykori lovagtermet, a már említett kápolnát és a királynék lakótermét. Az északkeleti szárnyban, ahol a volt királyi lakosztály és Európa legnagyobb lovagterme található, megidézheted a magyar királyság azon időszakát, amikor még a Velencei Köztársaság is a magyar uralkodó lábai előtt hevert. Az impozáns boltívekkel teli teremből átsétálhatsz a délkeleti bástyába, ahol a királynők szobáján, hálótermén és fürdőjén át feljuthatsz a kilátónak sem utolsó toronytetőre.

 

A vártól nyugatra épült meg az arénaszerű lovagi tornák tere, amely nagyszabású rendezvények színhelye. Ez a tér nemzetközi díjugrató és díjlovagló versenyek megrendezésére is alkalmas. Az aréna talajának speciális taposófelülete bármilyen szélsőséges időjárási feltételek mellett lehetővé teszi a versenyzést, és így kíméli a lovak lábát. Békésen megfér egymás mellet a középkor és a 21. század technikája – Az év legnagyobb történelmi játékaként emlegetett Középkori Forgatag nevet viselő eseményt is rendszerint itt tartják meg. Láthatod tehát: a Diósgyőri vár a család összes tagjának tartogat meglepetést. Az ágyúdörgés, a fegyverbemutató, az alkimistaműhely, a tűzzsonglőrök attrakciói, a középkori betűvetés elsajátítása, a játékos hétpróba, a csőrös cipellőket felvonultató, rendhagyó divattörténet, a kincskereső várjáték: mind-mind olyan program, amiért érdemes Miskolcra utazni!
 

JÁRD BE VELÜNK AZ ORSZÁGOT!