Boldogkői vár

Az erődítményt felépítő Tomaj nemzetségtől IV. László 1282-ben szerezte meg a várat, ami ezután egészen az Árpád-ház kihalásáig a mindenkori király tulajdona volt. A „kényelmesebb” turistáknak jó hír lehet, hogy a vár tövében parkolót alakítottak ki. Innen csupán néhány lépcsőfok megmászását követően már az erősség falai alatt találod magad, ahonnan pompás panorámában gyönyörködhetsz. De a gyalogtúrázók is könnyen megközelíthetik a várat, az Országos Kéktúra útvonala ugyanis érinti azt – a kapunál bélyegzőhely is várja a kéktúrázókat. A bejárati kaputoronyhoz egy fapallón vezet az út, amelynek helyén egykor felvonóhíd állt. A kapunyíláson áthaladva az alsó udvarba érkezel, és innentől kezdve tiéd a vár! Érdemes két-három órát is rászánni a vár felfedezésre, mert amilyen kicsi és zegzugos belülről, olyan látványos és rengeteg érdekességet tartogató!

A várat az alsó- és a felsővár alkotja. Az alsóvár az alsó udvart, a csonka bástyát és a déli tornyot, a felsővár pedig az öregtornyot, a lakótornyot és a palotát foglalja magában. Az erődben működő régészeti kiállítás, had- és pénztörténeti tárlat, zászló- és címerbemutató, kovácsműhely és a várbörtön egyenesen a középkorba repít vissza. Az időutazás IV. Béla korától Károly Róbert időszakán át egészen a lovagkor végéig tart. A legenda szerint a tatárok elől menekülő IV. Bélát egy Bodó nevű aszalómester bújtatta el. Ezért cserébe később a király hálája jeléül nekiadta a környéket, azzal a feltétellel, hogy épít oda egy várat. Szerencsére Bodónak volt hét szép, eszes lánya, akik kiötlötték, hogy csak ahhoz mennek feleségül, aki egy évig segít a vár építésében – így hét év alatt elkészült a vár, amelyet kezdetben Bodókőnek hívtak. Természetesen a király is jelen volt a lányok esküvőjén, és ekképpen rendelkezett: „E vár ezután Boldogkőnek neveztessék, mivel a hét szép leány, a hét tündér itt volt a legboldogabb!” Ez persze csak egy monda, de talán egyszerűbb megjegyezni, mint a vár igazi történetét. Más, a múltból megelevenedett történetekből megismerkedhetsz Caroberto – vagyis Károly Róbert – Csák Máté elleni küzdelmeivel, a XV. századi birtokcserék idején folyt pénzhamisítással, vagy épp a rablólovagokként is emlegetett Bebek-család viszontagságaival. 

A palotaszárnyban található ólomkatona-kiállítás többek között az 1241-es muhi csatát is bemutatja. A jeleneteknél a készítők még olyan részletekre is figyeltek, mint az évszakok érzékeltetése vagy az ágyúkból, puskákból előtörő füst megjelenítése, amit valamilyen szürke, vattaszerű anyaggal igyekeztek elérni.

Nyaranta könnyed humorral, párbeszédekkel fűszerezett lovagi párbajok otthona ez a rendkívül festői vár. Az imitált előadásokban utánozhatatlan eleganciával vívnak a kóbor lovagok mind az egy-, mind a kétkezes pallosokkal, kardokkal. Látványos bemutatójukból nem hiányoznak a félelmetes sújtófegyverek, a hírhedt láncos buzogány, sőt, a csatabárd sem. A vár leglátványosabb része, az Oroszlán-szikla egy pengeéles, 20 méter magas sziklagerinc végén áll, ahová őrbódét építettek. A legutóbbi restauráció során ezt helyreállították, most egy fapallón végigjárhatod a hihetetlenül fotogén sziklagerincet. A vár pincéjét és a borozót a föld alatt összekötötték, így ha a látványosságok megtekintése elfárasztott és kitikkasztott, egyenesen a hűvös várborozóba juthatsz. A vár lábánál középkori étterem is működik.

Arról megoszlanak a vélemények, hogy melyik Magyarország leglátványosabb vára, de ha a legszebb fekvésűt keressük, akkor a Bodókő-hegyen magasodó Boldogkő vára bizonyosan az élmezőnyben végez. Az Oroszlán-szikla gyilokjárója és a már említett különleges ólomkatona-kiállítása miatt is érdemes ezt a várat felírnod a bakancslistádra!