Erődből lett a kastélykert ékessége
De ugorjunk egy kicsit vissza az időben, a 15. századba – ekkor Maróti János macsói bán birtoka volt a vidék, a vár építésének idejéről pedig annyit tudunk biztosan, hogy a várkápolnát 1445-ben szentelték fel. Később Corvin János, Mátyás király törvénytelen fia kapta meg, és bővítette ki a várat. 1566-ban Kerecsényi László várkapitány 9 hétig tartotta az erődítményt a törökkel szemben, végül azonban kénytelen volt megadni magát az ellenségnek. Bevétele után a vár 129 évig török uralom alatt állt, a megszállók csak 1695-ben adták fel. Hadászati jelentősége lassan megszűnt, bár a Rákóczi-szabadságharcban még szerephez jutott, 1849-ben, a szabadságharc leverése után pedig itt szállásolták el az aradi vértanúk egy részét, például Damjanich Jánost és Lahner Györgyöt, útban kivégzésük színhelyére. A lassú enyészetnek indult vár már a 18 századtól más funkciót kapott, volt pálinkaház, megyei gyűlésterem, börtön, lassanként pedig egyfajta romantikus dekoráció lett az időközben felépülő Almásy-kastély kertjében, mígnem az 1950-es években végre elkezdődtek a felújítási munkálatok.