Esztergomi Bazilika és Főszékesegyházi Kincstár

A Nagyboldogasszony– és Szent Adalbert Főszékesegyház monumentális épülete 47 év alatt épült fel, 1869 novemberében tették le a zárókövét. A bazilika története viszont ennél jóval régebbre nyúlik vissza: források szerint a közelben épült fel az ország legelső temploma, ahol államalapító királyunkat, Szent Istvánt is megkeresztelték. A bazilika helyére először ő építtetett templomot, amit 1180-ban egy tűzvész teljesen tönkretett. A sors a bazilika többi elődjét sem kímélte: a török ostromok alatt megsérült, Esztergom eleste után a szentélyt lerombolták. 1594-ben, a vár visszavételéért indított harc közben egy robbanás miatt szinte teljesen megsemmisült, csupán a Bakócz kápolna maradt épen, melyet 1823-ban Packh János tervei alapján 1600 darabra szétbontva, majd tájolását megváltoztatva az új székesegyházba beépítve megőrizték az utókornak. A ma látható épület építési munkálatai sem folytak zökkenőmentesen, hiszen többször félbeszakadtak, majd újra és újra áttervezték az alaprajzot. Az idők során 4 építtető érsek irányította a munkálatokat, az építészek közül Packh János és Hild József voltak, akiket koruk kiemelkedő építészei között tartottak számon. Az épület 1856-ban még nem készült el teljesen, mégis sor került az ünnepélyes felszentelésére. Ekkor hangzott el először Liszt Ferenc Esztergomi miséje (Missa Solemnis), amelyet a zeneszerző erre az alkalomra komponált, és személyesen vezényelt. A második világháború alatt a bazilikát súlyos támadás érte: körülbelül 95 gránát és bomba hullott rá, aminek következtében az oszlopcsarnok és a kupola is megsérült. A helyreállításokat követően újra visszanyerte régi pompáját, 2005-ben pedig impozáns díszkivilágítást is kapott. 

 Az Esztergomi bazilika abból a szempontból is különleges, hogy a főhomlokzata keletre néz, mivel csak így tudták a bejárathoz vezető lankás feljárót kialakítani. Ezért a szentély – más templomokéval ellentétben – az épület nyugati, Dunára néző részén található. A görögkereszt alaprajzú épület méretei tiszteletet parancsolók. Érdemes egy kicsit elveszni a hatalmas oszlopcsarnokban, megcsodálni a kőcímereket és a szobrokat. Miután kívülről körbejártátok a hatalmas épületet, szánjatok időt a belső tér felfedezésére. A templom egyéni és liturgikus célú látogatása ingyenes, fizetni csak az Altemplom, a Főszékesegyházi Kincstár, valamint a kupolakilátó megtekintéséért kell. 

A panorámaterem megtekintése szintén ingyenes, amely különböző kerekasztal-beszélgetéseknek, előadásoknak, koncerteknek és gyerekprogramoknak ad otthont. A bevezető részben a főszékesegyház építésének egy-egy időszakát mutatják be, a középső teremben egy kávézó vár titeket, ahol egy frissítő kávé mellett csodálhatjátok meg a dunai panorámát. A harmadik szakaszban pedig a ma folyó felújításokat szemléltetik és kiállításra került a bazilika keresztjében talált időkapszula tartalma is. A kalandvágyók 400 lépcsőfokon juthatnak fel a kilátóba, ahonnan gyönyörű látkép nyílik a városra, a Mária Valéria hídra, Párkányra és a Dunakanyarra, tiszta időben pedig a Tátra csúcsait is felfedezhetitek a horizonton. Ha az épület minden pontját bejártátok, sétáljatok egyet a főszékesegyház keleti főhomlokzata előtt elterülő Szent István téren, és ne hagyjátok ki az Esztergomi Vármúzeumot sem.