Az egri bazilika – vagy Szent Mihály- és Szent János főszékesegyház – Magyarország második legnagyobb vallási épülete.
Az 1826-ban kinevezett egri érsek, Pyrker János László elhatározta, hogy méltó székesegyházat építtet a városnak, amely korábban az I. (Szent) István király által emelt román, majd gótikus stílusban átépített templomnak adott otthont.
Európa egyik legnagyobb bazilikájának építése
Az egri bazilika építése 1831. február 2-án, Hild József, a magyarországi klasszicista építészet egyik legmeghatározóbb alakjának tervei alapján kezdődött el. A templom mindössze 5 év alatt készült el, felszentelésére 1837. május 6–7-én került sor. A belső tér díszítése, az oltárok kialakítása s a freskók megfestése azonban még további 120 évig tartott.
Tervezője monumentális méreteket álmodott a székesegyháznak: a háromhajós épület 93 méter hosszú és 53 méter széles, kupolája 45 méter magas, és két, egyenként 55 méteres torony magasodik a város fölé. A székesegyház bejáratát egy oszlopcsarnok hangsúlyozza, amely a római Pantheon mintájára épült. 17 méteres korinthoszi oszlopaira egy timpanon került, amelyen a „Venite Adoremus Dominum” vagyis „Jöjjetek, imádjuk az Urat!” felirat olvasható. A főhomlokzat falának domborművei Jézus életének jeleneteit ábrázolják.
Az érsek a tehetséges velencei szobrászt, Marco Casagrandét kérte fel a bazilika szobrainak megalkotására. Ő készítette a lépcsősor mellett magasodó Szent István és Szent László királyokat, valamint Péter és Pál apostolokat ábrázoló szobrokat, az oszlopcsarnok felett látható „Hit–Remény–Szeretet szobrokat, valamint az épület két sarkát díszítő isteni igazság és isteni szeretet angyalszobrokat is.
A bazilika belső tereinek mérete is lenyűgöző
A szentély és a szószék 1904-ben, a mennyezeti freskók 1910-ben készültek el. A kupolát díszítő, Apokalipszis című alkotás Takács István mezőkövesdi festőművész munkája, akárcsak az 1950-ben befejezett a mennyezeti freskó, amelyen az egri bazilika a római Szent Péter székesegyházzal együtt látható. Érdemes közelebbről is megnézni a bazilika bronzkapuját, amely egri egyházmegye nevezetes eseményeinek állít emléket. A 711 centiméter magas kapu Tóth Sándor alkotása.
A főszékesegyház 1970-ben kapta meg VI. Pál pápától a Basilica Minor címet.
A bazilika híres nagy orgonáját Ludwig Mooser salzburgi orgonaépítő mester készítette el 1863 és 1868 között, Bartakovics Béla érsek megbízásából. 1912-ben az orgonát átépítették, a mechanikus rendszer helyére pneumatikus struktúra került. Az orgona május közepétől október végéig minden hétköznap 11 óra 30 perckor (vasárnap 12 óra 45 perckor) megszólal, a jelenlévők egy félórás koncertet hallgathatnak végig. Ne hagyjátok ki ezt a különleges zenei élményt!