Dohány utcai Zsinagóga

Nem csak az az izgalmas a Dohány utcai zsinagógában, hogy Európa legnagyobb zsidó temploma, hanem az is, hogy egy kiállításokkal, zsinagógával, temetővel, emlékművekkel teli kis „szigeten” bolyonghatunk, ha belépünk ide. Szimbolikus, hogy a szomszédos saroktelken állt az a ház, ahol a mai zsidó állam eszméjét megálmodó Herzl Tivadar magyar író született 1860-ban. A 19. század közepén a díszes, keleties, úgynevezett mór stílusban épült, de modern, öntöttvas szerkezetű Dohány utcai zsinagóga a maga 1200 négyzetméteres alapterületével, 44 méteres tornyaival olyan hatalmasra sikeredett, hogy egyedül egy manhattani zsinagóga nagyobb nála a világon. Az épületet a bécsi zsinagóga építésze, a gyakorta Otto Wagnerrel együtt alkotó Ludwig Förster tervezte, belső díszítést pedig a magyar Feszl Frigyes, a Pesti Vigadó tervezője készítette. A magyar gazdaság és kultúra modernizációjában nagy szerepet játszó zsidóság a polgári egyenjogúsítás hajnalán elérkezettnek látta az időt, hogy lemondjon vallásának egyes középkorias elemeiről. Így született meg, és hamar a legnépszerűbbé vált Magyarországon az úgynevezett neológ zsidó vallási irányzat. A változás a zsinagógaépítészetben, így a Dohány utcaiban is tetten érhető. Igaz, a nőket és a férfiakat továbbra is elválasztották egymástól, de már nem külön helyiségben imádkoztak, hanem a férfiak a földszinten, a nők pedig a karzaton. A neológ zsinagógák, így a Dohány utcai is, elrendezésükben sokban hasonlítanak a keresztény templomokhoz, megtaláljuk bennük az orgonát is, amit csaknem háromezren hallgathatnak egyszerre. A magukra valamit is adó tehetősebb zsidó polgárok meg is vásárolhatták az ülőhelyeket, amiket aztán csak ők használhattak. Akkora értéke volt egy-egy ilyen zsinagógai padnak, hogy még jelzálogot is lehetett rá felvenni. Ma már nem csupán a budapesti zsidó hitélet központja zsinagóga, hanem kiváló akusztikájának köszönhetően népszerű koncerthelyszín is. Az épület mellett érdemes sétálni egyet a sűrűn beépített, belvárostól árkádos kerengővel elválasztott, romantikus, szomorú eperfákkal beültetett kertben is. Központi eleme a Vágó László által tervezett modernista és keleties elemeket vegyítő Hősök Temploma, amit az első világháborúban elesett tízezer zsidó származású magyar katona emlékére építettek a harmincas években. Ám a kert a második világháború óta már nem csak a hős katonákra, hanem a vészkorszak áldozataira is emlékeztet. Ugyanis a kert is annak a gettónak a része lett a második világháborúban, ahová mintegy hetvenezer embert zsúfoltak össze, és zártak el magas fallal a külvilágtól. A falnak egy részét mementóként később visszaépítettek, az is megtekinthető a kertben. A világháborúban odaveszettek közül több mint kétezret itt temettek el Budapest ostroma után, annak ellenére, hogy a zsidó vallás tiltja a zsinagóga melletti temetkezést. Így vált a világ egyik legmegrendítőbb, és legautentikusabb holokauszt emlékhelyévé a kert. A fák körül sír formájú ágyásokat alakítottak ki, ide támasztották emléktábláikat azok a családok, akiknek itt nyugszik a hozzátartozójuk. Itt találhatjuk az ellenállás hőseinek emlékművét is, így, Szenes Hannáét, Komoly Ottóét, Kasztner Rezsőét, és a varsói gettólázadás vezetőiét. A Hősök Temploma mögött a Wallenberg emlékparkban, Varga Imre Zsidó Mártírok Emlékműve áll. A szomorúfűzet formázó szobor acél levelei az áldozatokra emlékeztetnek. Sírok híján sok család egy-egy levélre véseti fel ősei nevét. Az emlékmű létrehozását a magyar származású amerikai színész, Tony Curtis is támogatta. A zsinagógába váltott jeggyel a Zsidó Múzeum is látogatható, melynek állandó kiállításon pompás ötvöstárgyak és porcelánok segítségével ismerhetjük meg a zsidó hétköznapok és ünnepek világát.