Kékestető

Ami a világnak a Mount Everest, az a magyaroknak a Kékes – megmászása legalább egyszer az életben kötelező! Az 1014 méteres tengerszint feletti magasságával ez az ország legmagasabb pontja, könnyedén megelőzi a szintén a Mátrához tartozó, 965 méter magas Galyatetőt. Magaslati atmoszférája miatt a Kékest 1963-ban hivatalosan is klimatikus gyógyhellyé nyilvánították, így a káprázatos panoráma mellett a kristálytiszta levegőért is érdemes felkeresni. Szokás egyébként Kékestetőként is emlegetni, de ez megtévesztő: ez ugyanis a hegyen található település neve, a csúcsot egyszerűen csak Kékesnek hívják. Noha manapság ez az északkelet-magyarországi, Gyöngyös melletti hegy az egyik legnépszerűbb turisztikai célpont belföldön, ez korántsem volt mindig így. Ismertsége egy gyöngyösi ügyvédnek, Hanák Kolosnak köszönhető, aki 1887-ben megalapította a Magyarországi Kárpát Egyesület „Mátra Szakosztályát”, és fáradhatatlanul munkálkodott azon, hogy vonzóvá tegye a környéket az idegenforgalom számára, – ő hozta létre például az első jelzett turistautakat a Mátrában. A népszerűség végül az 1930-as években robbant be, miután a tiszta, légzőszervi megbetegedésekre kiváló levegőt kihasználandó 1932-ben megnyílt a Kékesi Szanatórium (ma Mátrai Gyógyintézet), az ország első klimatikus gyógyszállója. Építtetője, Csonka László nevét emléktábla őrzi a hegytetőn. Az 1930-as években azután a síelők is felfedezték magunknak a Kékes hegyoldalát, ami a mai napig megbízható helyszíne a téli sportok kedvelőinek: a csúcsról indul hazánk leghosszabb sípályája. A Kékesen álló, 180 méter magas tévétorony még pazarabb kilátást kínál Magyarország legmagasabb pontjáról az idelátogatóknak. Zárt körpresszója fölé egy nyitott kilátószintet építettek, ahonnan tiszta időben bámulatos körpanoráma tárul a szemetek elé – akár a Magas-Tátráig is elláthattok! Ha a presszóban jártok, vessetek egy pillantást az egyedülálló minipalack gyűjteményre, amelyhez a világ minden tájáról érkeztek darabok – a gyűjtemény közel 8000 palackot számlál! Az ország legmagasabb pontját a torony alatti, nemzeti színű kő jelzi, ami biztos pontja a Kékest meghódító kirándulóknak, itt fényképezkedni szinte kötelező. Ha ezen túl vagytok, nyakatokba vehetitek az innen kiinduló számtalan túraútvonal egyikét. Több kisebb nagyobb körtúrát tehettek a jelzett turistautakon, amelyek során mindenképp érdemes útba ejteni a szép kilátást nyújtó, Erzsébet-sziklát fakeresztjével, a Sas-követ az első világháborúban elesett turisták emlékművével, a Pisztrángos-tavat a Petőfi-forrással, valamint a Jávoros-forrást. Készüljetek nyáron is pulóverrel, a különleges mikroklímájú, sötét és hűvös, úgynevezett montán (magashegységi) bükkerdőben szükségetek lehet rá. Ilyen típusú erdő csak a 900 méter feletti csúcsokon található, hazánkban itt, a Kékesen, valamint Galyatető térségében. Jellemzőek még a környékre a vadregényes, mohával belepett kőtengerek is. A kék jelzést követve leereszkedhettek a közeli Mátraházához . A Mátra más településeire: Parádra, a Csór-hegyen át Galyatetőre vagy Mátraházán keresztül akár Mátrafüredre is áttúrázhattok. Az Országos Kéktúra is érinti a Kékest: Mátraháza és Sirok között halad. Ha van pecsételőfüzetetek, a szanatóriumnál találjátok a 21-es szakasz hitelesítéséhez szükséges dobozkát. Budapestről autóval körülbelül másfél óra alatt juthattok el a Kékesre. Tömegközlekedőknek a Budapestről és Gyöngyösről induló buszokat ajánljuk. Ha megéheznétek, a csúcson a télen nyáron nyitva tartó Tető étteremben, Gyöngyösön pedig a híres Bori Mami gasztrobisztróban ehettek. A Kékes megmászását összeköthetitek a környékbeli aprófalvak meglátogatásával: Bükkszéken gyógyfürdő, Sirokon vár, a Piszkés-tetőn csillagvizsgáló, Parádsasváron a Károlyi kastély, Kisnánán az Árpád kori körtemplom, Mátraverebélyen pedig egy csodatévő zarándokhely: a Szent Kút vár felfedezésre – de itt van Sástó, az ország legmagasabban fekvő tava, illetve Parádfürdőnél az ország legnagyobb természetes vízesése is.