A Körös-Maros Nemzeti Park területén, a védett Csanádi pusztákhoz tartozó Csikóspusztán található a Blaskovich család egykori majorja, az ehhez tartozó kúriával és kápolnával.
Blaskovich Bertalan táblabíró gyermekei és unokái igen szerteágazó nemzedékrenddel és birtokkal rendelkeztek. Köztük az elsőszülött, Bertalan családja a legnépesebb. Az ő személyével jelentek meg földbirtokosként a Blaskovich-ok Csanád megyében, lakhelye azonban mindvégig Tápiószentmártonban maradt. A csanád megyei földeket a Keglevich grófoktól 1830-ban vásárolta meg, az így egyesített uradalom a Nagykirályhegyes nevet kapta.
A gazdaságot Bertalan harmadik fia, István örökölte, akinek a zombori Rónay Amáliával kötött házasságából 8 gyermeke született. Az alapvetően klasszicista formaelemeket tartalmazó, de romantikus stílusú tornyocskákkal díszített kúria építése 1853-ra tehető. Egy 1855-ös leírás urasági lakot, nyolc cselédházat, valamint több gazdasági épületet említ a Blaskovich majorban. 1910-ben vette kezdetét a színes üvegablakokkal ellátott kápolna építése. Blaskovich István a templomocska építését felesége 1910-ben bekövetkezett halála miatt szorgalmazta.
A családi szálat Ernő vitte tovább, majd őt követte két fia, ifj. Ernő, aki a tápiószentmártoni birtokon gazdálkodott, és Péter, aki a nagykirályhegyesi birtok ura lett. A birtokon eredményes gazdálkodás folyt, az állattenyésztésből különösen a ménes érdemel említést. A 20. század elején a jó gazdálkodás, kiváló magán ménes tartása terén azonosak voltak a Blaskovich családtagok uradalmai, mind Pest, Szolnok és Csanád vármegyében. A máig nem bizonyított legenda szerint Kincsem, a Blaskovich Ernő tápiószentmártoni birtokán született, többszörös díjnyertes versenyló a nagykirályhegyesi uradalomban nevelkedett.
A Blaskovich család 1944 augusztusában hagyta el a királyhegyesi rezidenciát. Vagyonuk döntő többsége a kúriában maradt. A kúriától a kiserdőben helyet kapott kápolnához vezető utat benőtte az aljnövényzet, 1945-ben a kriptát pedig több alkalommal is feldúlták. A földosztás után a lebontott urasági épületek anyagából a birtok területén sorra épültek a kis családi házak. 1949-ben a volt major területén gépállomást hoztak létre, ami az 1970-es évekig virágzott, majd hanyatlásnak indult, aztán végleg be is zárt. 1950-ben a tanácsrendszer kialakulásával a volt Blaskovich-birtokon lévő települést, Nagy-Királyhegyest Csikóskút-puszta néven Királyhegyes község közigazgatási területéhez csatolták.