A Badacsony-hegy a Balatonnak legkarakteresebb és egyben legmagasabb -438 m- vulkanikus eredetű tanúhegye. A Tapolcai-medence óriásaként emelkedik ki környezetéből, kerülete 11 km hosszú.
Karakteres alakja szimbolikus jelentőségével egyúttal a Balatont is jelöli, együtt gondolunk rájuk. E, szinte szent hegyen működött Magyarország legnagyobb bazaltkő bányája. Tájesztétikai, természetvédelmi jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 1954-ben a bányaművelést leállították, és tájvédelmi körzetté nyilvánították. A Badacsony-hegy többszöri vulkáni kitörés eredményeként alakult ki. A feltörő bazaltláva rátelepült az akkori felszínt borító pannon üledékekre, ezzel megvédte azokat a következő évmilliók pusztító hatásaitól, ily módon tanúsítják az akkori állapotot. Így alakultak ki a Tapolcai-medence síkjából kiemelkedő világszép bazaltkúpok. Tanúhegyeknek hívják őket.
A Badacsony bazaltja nagyrészt függőleges és vízszintes elválású oszlopokban hűlt ki, így alakultak ki a hegy peremén látható gyönyörű bazaltoszlopok, a “kőzsákok”, s köztük is az egyik legszebb, a Kőkapu. A bazaltoszlopok lábánál a kőzetek omlásából, aprózódásából származó kőgörgeteg, un. “kőfolyás” araszol a Balaton felé. A hegy klasszikus alakja ellipszis formátumú, távolról elnyújtott koporsóalakot formál, tetején változatos fafajú erdővel.
Kiváló kiránduló és - túrahely. A hegyről páratlan a panoráma a Balaton déli partján fekvő Fonyódra, illetve észak felé a Tapolcai-medencére. Turisztikai jelentőségét emeli hagyományos borvidéke és a Balaton partjának közelsége. A hegyen áthalad az Országos Kéktúra Balaton-felvidéki szakasza és a Balaton-felvidéki Kéktúra, valamint a Badacsony tanösvény.
Parádés kilátóhelyek, bizarr sziklaképződmények, mediterrán jellegű szőlők, és mindez a Balaton partján. Érdemes megmászni!