"A magyar Versailles"
A kastély fénykora
Fénykora 1768-tól 1790-ig tartott, ekkor Magyarország egyik legjelentősebb kulturális központjaként tartották számon. A hatalmas épületben 126 rokokó stílusban berendezett és díszített szoba sorakozik. A kastély középpontja az emeleti díszterem és zeneterem, melynek grandiózus falait jón félpillérek tagolják. A díszterem alatt fekvő sala terrena a barokk kertet köti össze az épülettel, melynek oldalaiban a hercegi és hercegnéi lakosztályok kaptak helyet. Az első emeleten az oldalsó lakosztályok a vendégek számára álltak rendelkezésre.
A földszinten a hercegi lakosztály mellett a kézikönyvtár, a nyugati szárnyban pedig a híres Esterházy képtár volt található, amely több mint 300 festménnyel büszkélkedett. A patkó alakú szárny keleti részéhez oldalszárnyként télikert (pálmaház) csatlakozott. A kastélyhoz egy 5 hektáros franciakert is tartozott, melyet Versailles kastélyának parkjáról mintáztak. A 19. században a parkot a mai kertekhez jobban igazodó neobarokk parkká alakították át, amely egyedisége miatt ma is kedvelt helye a sétálni vágyóknak. A park sugárútjait a 18. században kisebb utak, és tisztások szegélyezték, melyeken mulatóházak, templomok, vázák, szökőkutak és szobrok álltak.
Esterházy Fényes Miklós herceg Európa-hírű zenekara élén Joseph Haydn, a kiváló osztrák zeneszerző állt a család házi komponistájaként és karmestereként. A fertődi kastély zenei élete Európa szerte rangot szerzett Joseph Haydn vezetése alatt, aki 1772-ben ezen falak között játszotta el először a Búcsú szimfóniáját. A kastély zenei programjait a Habsburg udvar és Mária Terézia is nagyra becsülte.
A kastély többéves rekonstrukciós munkálatai során a központi főépületet és a kastélyparkot is helyreállították. A 2001-ben restaurált kastélykápolna Europa Nostra díjat kapott.
A kastélyban és a felújított Marionett színházban klasszikus zenei hangversenyeket rendeznek a legjelesebb művészek közreműködésével.