Megyer-hegyi Tengerszem

Magyarország északkeleti csücskében igazi kincsekre lelhettek. Az ősrégi város, a „Bodrog parti Athénnak” is becézett Sárospatak fölött helyezkedik el például a híres Megyer-hegyi tengerszem, amit 2011-ben egy online szavazáson az ország legszebb természeti csodájának választottak. A XV. századtól egészen 1907-ig a természet és az emberkéz együtt formálta ezt a méretes gödröt, amely felett, a sziklafalon állva a látványtól még a lélegzet is eláll. A mesterségesen kialakított tengerszem ugyanis egészen pontosan a 324 méter magas hegy kúpján található. A tufába vájt tengerszem helyén valamikor malomkőbánya volt. A gyalogos túraösvényeken is megközelíthető, egyszerre félelmetes és lenyűgözően szép sziklakatlan története akkor kezdődött, amikor annak idején a helyi bányászok rájöttek, hogy a hegy kemény kőzete, a riolittufa alkalmas malomkövek gyártásához, így egészen 1907-ig bányamunkálatok folytak ezen a területen. Így alakult ki a hatalmas méretű gödör, amelyben az összegyűlt esővíz egy tavat formált, ennek legmélyebb pontja 6,5 méter, a tavat körbevevő sziklafalak pedig van, ahol 70 méterre magasodnak a víztükör felé. A bányászok akkoriban saját maguknak is kis fülkéket vájtak a sziklafalba, ahol meg tudtak húzódni éjszakára. Az Aggteleki Nemzeti Park kezelésében álló hajdani bányaudvaron máig fennmaradt néhány félig kész malomkő, illetve a kőfaragó tevékenység melléktermékei. A tengerszemet 1997-ben nyilvánították természetvédelmi területté, ahol az utóbbi években komoly fejlesztések folynak, hogy még csalogatóbb turistalátványosság legyen. Legmagasabb pontjára kilátót építettek, de elkészült az ország leghosszabb via ferrata pályája, függőhidak, valamint egy bicikliút is. Ezeken kívül tervezik egy olyan bemutatóterem megvalósítását is, ahol a 15-17. századi malomkőgyártás történetével ismerkedhetnek az idelátogatók. Jelenleg védőkorlátok mögül felülről, a bánya pereméről nézhettek rá a vízzel kitöltött sziklakatlanra, de ha a tengerszem jelenlegi kis lakóit, a békákat és vízisiklókat is megfigyelnétek, akkor érdemes az annak idején a kövek elszállítására faragott szűk vájaton keresztül egészen a tó széléig bemerészkednetek. Ez az egykori bánya belseje. Mivel a környék bőven szolgál látnivalóval, egy 17 állomásból álló tanösvényt is létrehoztak, amely Sárospatak belvárosából indul, érinti például a csodás kis sváb falut, Hercegkutat, a Megyer-hegyi tengerszemet, a Király-hegyet, a Nagy Botkő gejzírkúpját, elhalad a történelmi Gombos-hegyi és Kőporosi pincesorok mellett, és bemutatja a térségre jellemző természetes és mesterséges növényvilágot is. A Malomkő tanösvény a sárospataki Rákóczi-vár várkertjében ér véget. A 4-5 órás túra után akár a kert emblematikus fájának számító öreg japán akác közelében is megpihenhettek.