A Jakováli Haszán Dzsámi és a hozzátartozó mevlevi dervis kolostor - a városfalon kívül, a Szigeti-kapu előtt, az országút mentén létesült. A dzsámi az azóta elpusztult kolostorral és hozzátartozó vallási főiskolával, nyitott konyhával, ahol az utazóknak és szegényeknek főztek, kerttel, temetővel együtt, egy kisebb vallási negyedet – küllije-t – alkotott, mely Jakováli Haszán pasa alapítványa volt. Elpusztult előcsarnoka ellenére is a legépebben megmaradt magyarországi dzsámi, amelynek minaretje csaknem teljes magasságában áll ma is.
Pécs városának a töröktől való visszafoglalása után a dzsámit Nesselrode pécsi püspök a ferenceseknek adja, akik felavatják Nepomuki Szent János tiszteletére kápolnává. A kolostor-együttes épületei nagy valószínűséggel az előcsarnokkal együtt 1714-ben pusztultak el, amikor a kórház a dzsámi mellé épült. A műemléki helyreállítás, a török kori részletek feltárása 1955-1961 között zajlott, ekkor nyerte el ma látható formáját. A XVII. századi berendezés a török állam ajándéka. Azóta az épület kettős funkciójú: múzeum, és iszlám imahely egyben.
Az előcsarnokban látható az ásatások során feltárt egykori mevlevi derviskolostor alapfalainak nyomvonala, valamint az oszlopokon nyugvó, fedett előcsarnok rekonstrukciója a Gázi Kászim dzsámi előterének oszlopaival. Itt látható egy mevlevi szerzetes szokásos öltözékében hangszereivel. A kerengő dervisek, szertartásaik során sajátos táncukkal igyekeztek minél közelebb kerülni Allahhoz. Szertartásuk 2018 óta az UNESCO világörökség része. A dzsámi kapuzatának faragott kőkerete és sztalaktit díszítése a magyarországi emlékanyagban egyedülálló. A minaret a dzsámi északnyugati sarkán, lépcsőzetes lábazaton áll. Jelenlegi magassága 25 méter,