Úgy tűnik, hiába űzte ki egy időre Eger hős várkapitánya, Dobó István 1552-ben Ahmet nagyvezér és Ali budai pasa egyesült seregeit a városból, a törökök örökre Egerben maradtak. Mert mit köszönhet Eger a törököknek? A legszebb magyarországi minaretet. Egy lelkes müezzint, aki a törökök elvonulása után magyarrá vált. Török eredetű egri családneveket, mint az Ali, a Kara és a Bajza. Az Egri csillagokat, a töltött káposztát, a pogácsát, de persze mindenekelőtt a fürdőkultúrát, ami ma Magyarország egyik legnagyobb vonzereje.
Egernek valahogy mindig köze volt a forró vízhez. A vár falán felkapaszkodó, ostromló törökök a nyakukba kapták, mi viszont sokkal kellemesebb körülmények között, szép környezetben élvezhetjük. A szépen felújított egri Török Fürdő hűen megidézi a klasszikus fürdőkultúrát, miközben a legmodernebb elvárásoknak is képes megfelelni.
Dobó István egy időre fel tudta tartóztatni a szultán seregét, de Eger hamarosan török kézre került. Mecsetet, minaretet, fürdőt igényelt az új lakosság. Eger fürdőjének eredeti, török stílusú medencéje ezekben az időkben, 1610 és 1617 között, a hódoltság alatt készült el. Arnaut pasa rendelte el az építését. A török életmódban a fürdőknek nagy szerep jutott: a tepidárium felfűtött márványkövén pihenve, a gőzfürdőt vagy az egyébként gyógyító hatású vizet élvezve a fürdővendégek átélhették a „keifet”, azaz a relaxáció azon fokát, amit a gondolkodás sem zavar meg. Nem tisztálkodni jártak ide, hanem beszélgetni, pihenni, társadalmi életet élni. Az idők folyamán a fürdő átalakult: épületrészekkel bővült, fokozatosan építettek hozzá. De lenyűgöző, aranykupolával fedett, török kori merülőmedencéje ma is működik, napjainkban ez a Török Fürdő legautentikusabb része. A kupolát pár évtizede felújították, ekkor 200 000 darab aranymozaikkal borították be belső ívét.
A török hódoltság korát követően a fürdőt a magyar lakosság kezdte használni. A legendák szerint maga II. Rákóczi Ferenc is nagy kedvelője és gyakori látogatója volt az egri fürdőnek. Később az egyház gondozásába került, és külső látogatókat ekkor nem fogadott. Ezután a kórház része lett, vize gyógyító hatását a reumatológiai osztály betegei élvezhették. A teljes felújítás után az egri Török Fürdő ma a wellness kedvelői, a turisták és a gyógyulni vágyók egyik kedvence.
A 16. században több mint 70 török fürdő épült az akkori Magyarország területén. Mára ebből öt maradt meg: négy Budapesten, egy Egerben őrzi az ottomán idők hangulatát. Ez az egyetlen vidéken megőrzött és máig működő török fürdő Magyarországon. Az egri Török Fürdő világa az eredeti török fürdők hangulatát idézi. A vendégek hat medencét, wellness és gyógyászati szolgáltatásokat vehetnek itt igénybe. A fürdőt eredetileg termálforrások fölé emelték. A radonban gazdag egri gyógyvíz három medencét tölt meg, és a medencék alját borító kövek közt talál utat magának. A radon jótékony hatásai közé tartozik a szervezet gyulladásos folyamatainak mérséklése. Fokozza a boldogsághormon, vagyis az endorfin termelődését is, és a sejtek megújulását is elősegíti.
A fürdő Török medencéjének vize 30 °C-os, ez az épület legkorábban épült része. A kis- és nagy tükörmedencék és a pezsgőmedencének egyaránt 30 °C-os hőmérsékletű a vize. Ezeken kívül létezik még egy meleg- és egy forró vizes medence, az egyik 36, a másik 38 °C-os vízhőmérséklettel. A hűsítő medence 28 °C-os. A fürdőben aromakabint, gőzfürdőt, szaunát és infrakabint is igénybe vehetsz.