A kiállítás nem túl nagy, négy-öt terem fogja át a művész életútját, a korai portrétanulmányoktól kezdve a legimpozánsabb, legnépszerűbb alkotásokig. Fő művei az épület egykori báltermében kaptak helyet, kitűnő, sejtelmes, misztikus megvilágításban. Egy másik teremben láthatjuk a mediterrán világban tett utazásai által ihletett képeit, Castellamare, Taormina, Jajce, Mosztár, Athén, hogy néhányat említsünk az ismertebbek közül. Utolsó ismertebb képei közül a Marokkói tanító mindenki számára ismerős lehet a művészettörténeti tankönyvekből. A kiállítás könnyen áttekinthető, kronológiai időrendben mutatja be a festőgéniusz életművét. A festmények abszolút ízlésesen, a kellő térben vannak kiállítva.
A pécsi Csontváry Múzeum
Csontváry MúzeumPécsPécs–Villány turisztikai térség
Pécs kihagyhatatlan látnivalója legkarakteresebb ösztönfestőnk, Csontváry Kosztka Tivadar műveinek gyűjteménye a belváros egyik neoreneszánsz épületében. A tárlaton olyan alkotásokat láthatunk eredetiben, mint a Mária kútja Názáretben, a Magányos cédrus, a Baalbek és A panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben.
A Csontváry Múzeum
A magányos cédrus
Csontváry életútja és jelentősége
Csontváry (1853–1919) későn érő típus volt, egészen 41 éves koráig patikusként dolgozott. Pár évvel korábbi római útja során egy belső sugallatot követve határozta el, hogy a világ egyik legnagyobb festője lesz. Stílusa teljesen egyéni, konkrét irányzatokhoz nem is lehet besorolni. Legismertebb művei különböző szentföldi, görögországi vagy az akkori Monarchiában tett utazásai során szerzett ihletek alapján készültek. Sokan nem tudják, de Budapesten a mai Bartók Béla úton a Hadik kávéház épületének felső emeletén volt a műterme, amely napjainkban is kortárs műteremlakásként üzemel. Csontváry jó másfél évtizedre tehető munkássága során sem kapta meg az elismertséget itthon, élete utolsó éveire pedig elborult az elméje is. Végül elszegényedve halt meg. Képei a csodával határos módon kerülték el a véget, a művész halála után ugyanis árverésre kerültek. Életműve nagy valószínűséggel a feledés homályába vész, ha Gerlóczy Gedeon, a fiatal építész nem talál rá és nem fedezi fel a '30-as években. Az utókor igazán csak a '70-es évektől ismeri el a művészt, mára vitát kizáróan Magyarország legnépszerűbb festőművésze az egyedi életutat megjárt Csontváry.
A város más képző- és iparművészeti látnivalói
Pécsett járva érdemes beugrani a Vasarely Múzeumba vagy a Zsolnay Múzeumba is! Előbbi az op-art művészetbe ad bepillantást, utóbbi pedig Pécs ma is álló legrégebbi lakóházában kapott helyet. Az 1853-ban alapított Zsolnay manufaktúra gyártotta a legnemesebb porcelánt, díszkerámiát és cserépborítást számos híres magyar középületre. Zsolnay Vilmos az 1878-as párizsi világkiállításon mutatta be a magastűzű mázzal díszített porcelánfajanszát, amely meghozta számára nemzetközi felemelkedést. Később, az 1890-es években kísérletezte ki a sajátos, redukált lüsztertechnikáját, az úgynevezett eozint. Ez az egyedi rajzolatú és csillogású bevonat lett azután az ő igazi védjegye. Az 1896-os Országos Millenniumi Kiállításon mutatta be a nagyközönségnek magát az eozintechnikát, de a nagy sikert arató új eljárás inspirálta az új stílus, a szecesszió kibontakozását is. Ezért is lett elmaradhatatlan eleme szinte az összes szecessziós épületnek Magyarországon a Zsolnay porcelán – gondoljunk csak az Iparművészeti Múzeumra vagy a kecskeméti Cifra Palotára. A századfordulón egyébként Budapesten, az Öv utcában is nyitottak egy fővárosi manufaktúrát, amelynek emlékét számos budapesti bérház díszcsempéje hordozza. Pécs ezek mellett is számos más kulturális élménnyel kecsegtet, de képző- és iparművészeti szempontból a fentiek egyszerűen kihagyhatatlanok!