Nemzetközi hírű sportkomplexum a Királynék Városában: Veszprém Aréna

A sportmérkőzéseken több mint 5000 fő foglalhat helyet a Veszprém Aréna lelátóin. A kézilabda-mérkőzések mellett a sportcsarnok alkalmas kosárlabda-, röplabda-, teremfoci-mérkőzések és a küzdősportok versenyeinek lebonyolítására is, de rendeznek itt asztalitenisz-versenyeket, ökölvívó és birkózó-tornákat, a vívás, a ritmikus sportgimnasztika és a súlyemelés erőpróbáit is. A 2000 négyzetméteres küzdőtér emellett autós és lovas programok, valamint téli-nyári jégrevük befogadására is alkalmas.

A kulturális rendezvényeken a szükséges beépítés és az áttájolás ellenére is több, mint 4000 fő élvezheti egyszerre az előadásokat. A Veszprém Aréna impozáns méretű 650 négyzetméteres előcsarnoka önállóan is a helyszíne lehet kisebb rendezvényeknek, kiállításoknak, partiknak, diszkóknak. A csarnok teljes területe akadálymentesített. A Veszprém Aréna előtt 2010. február 6-án avatták fel a 2009. februárjában tragikus körülmények között elhunyt kézilabdázó, Marian Cozma szobrát, Mihály Gábor Munkácsy-díjas szobrászművész alkotását. 

• Az arénatér teljes területe 1750 négyzetméter, hossza 46, szélessége 38 méter.
• A háromszintes létesítményben két lift szolgálja az egyes szinteken levő helyiségek megközelítését. 
• Az állandó és mobillelátók mellett a kiemelt vendégeknek 216 fős VIP lelátó áll a rendelkezésére. 
• A 100 fős sajtóblokkban dolgozó tudósítók munkáját 2 közvetítőfülke és 7 kameraállás segíti.

A Királynék Városa annyi történelmi látnivalóval várja az idelátogatókat, hogy nem is elég egyetlen nap az összes nevezetesség felkeresésére. Az érseki székhelyként is ismert város legfontosabb látnivalóinak jó része a Várnegyedben és a belvárosban összpontosul. A Szent Mihály Bazilika Főszékesegyházról már az 1001-es pannonhalmi kiváltságlevél is említést tesz. A templomban helyezték el Szent István királyunk feleségének, Boldog Gizella királynénak az ereklyéjét is. A vár egyetlen tornyából, a 48 méter magas tűztoronyból, és a Kálvária-dombról is megcsodálhatjuk a város egyedülálló panorámáját, a Harmat utcai kilátópontban elhelyezett padról pedig az egész várost beláthatjuk, a vár és a Szent István Völgyhíd sziluettjével.

A Hősök Kapuja Látogatóközpontban a környékbeli épületek és Veszprém történelmével ismerkedhetünk meg. A város legrégibb épületét, a 13. századi Gizella-kápolnát sem szabad kihagyni a veszprémi sétából. Államalapító királyunk és felesége emlékét őrzi a belvárosi sétálóutca végén, a várhegy északi fokán magasodó szoborcsoport, I. István király és Gizella szobra, Ispánki József 1938-as alkotása is. 

Veszprémben található Magyarország egyik legszebb barokk tere, központjában a Veszprém ikonikus pontjának tekintett Szentháromság-szoborral. A Szentháromság téren helyet foglaló Dubniczay-palotában időszakos és állandó kiállításokat, köztük a Tegolárium címeres tégláit lehet megnézni. Az Érseki Palota csak idegenvezetéssel látogatható, de grandiózus belsőépítészete és gazdag képtára miatt mindenképpen megéri időt szánni rá. 

A Gizella-udvarban levő különleges Fortuna-szökőkút fontos kulturális helyszín, az Utcazenei Fesztivál egyik színtere. Az Óváros téren érdemes beülni valamelyik hangulatos kávézóba vagy étterembe, és közben a Millenium emlékmű látványában gyönyörködni. 

A gyerekek kedvence minden bizonnyal a Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark, azaz a veszprémi állatkert lesz, amelyet az ország egyik legjobb ilyen jellegű létesítményének tartanak. A Madárröpte, a Maki ösvény, a Majomház, a Dél-Amerikai és Afrikai szavannák kifutó és az Állatsimogató mellett Kölyökdzsungel játszóház és két hektáros Dinó-park is várja a kisebbeket – ez utóbbiban közel 50 életnagyságú dinoszaurusz-szobor vezet vissza a régmúltba.