A grandiózus építmény 3 részre tagolt nézőterén valóban arénaszerű érzése van a szurkolónak. Az összesen 67 215 nézőnek helyet adó lelátó 3 szintjének dőlésszöge egyébként eltérő, a legfelső szint ülései elé korlátokat is építettek, hiszen itt már egészen meredek az építmény kialakítása. A stadion gyepszőnyege egyfajta műszállal megerősített fű, ami igen ellenálóvá teszi a felületet. A tetőszerkezet, ami garantálja, hogy a nézők soha ne ázzanak meg, 12.000 tonnát nyom. Ez hozzávetőlegesen 2000 elefánt súlyához hasonló tömeg. Nem csoda, hogy az építéséhez a világ legnagyobb darujára volt szükség. Ha már a legeknél tartunk, a stadion építéséhez annyi kábelt használtak fel, amennyivel össze lehetne kötni Budapestet Barcelonával. A Puskás Aréna impozáns megjelenéséhez a díszkivilágítás is sokat hozzátesz: ha például a magyar válogatott játszik épp, akkor az épület a magyar zászló színeiben pompázik, de más alkalmakkor is használják a világítást.
További adatok:
- az épület beépített alapterülete 60 703 m²
- az épület összes alapterülete 208 010 m²
- az épület legmagasabb pontja 50,70 m
- az épület legnagyobb szélessége 261,30 m
- az épület legnagyobb hosszúsága 316,50 m
- a tető mérete 57 142 m²
- a küzdőtér mérete kifutókkal együtt 11 150 m²
- a labdarúgó pálya mérete 105 × 68 m
- a stadion maximális befogadóképessége 67 155 fő
- 276 kerekes székes néző + 276 kísérő
- a nézőtér alapterülete 36 374 m²
- nagy (112 m²) kivetítők száma 4 db
- képernyők száma 480 db
- felvonók száma 27 db
A Budapestre látogató szurkolók az aréna mellett feltétlen zarándokoljanak el a legfontosabb Puskás-emlékhelyekhez. A Szent István-bazilikából a kilátás pazar, maga az épület is lenyűgöző, ráadásul Puskás Ferenc sírhelye is itt található. A városban, az Óbudai Promenádon található a világ első egész alakos Puskás-szobra, a kompozíció, amiben Puskás épp gyerekeket tanít dekázni, igen népszerű fotóhelyszín.