Magyarország első vidéki sportmúzeuma Cegléden

A múzeum elsősorban a helyi sportélet történetét dolgozza fel, ennek relikviáit állítja ki. Az iskolai testnevelés 1869-ben jelent meg Cegléden, és 1884-ben alakult meg a város első sportklubja, a Korcsolyázó Egylet - ebből máris sejthetjük, hogy a múzeum termeiben és vitrineiben gazdag emlékkincs vár. A Gubody utcai, egykori tanácselnöki házban elhelyezett gyűjtemény ráadásul folyton gyarapszik. A termekben, az 51 üveges vitrinben és a 15 asztali tárolóban a város iskolai, tömeg- és versenysportjának emlékei, rengeteg fotó, érem és zászló mellett a ceglédi kötődésű sportolók tárgyai jelentik a tárlat legértékesebb darabjait.

Az olimpiákon például eddig 24 ceglédi szerepelt – köztük olyan nevekkel, mint Ungvári Miklós olimpiai ezüstérmes, VB bronzérmes és háromszoros Európa-bajnok cselgáncsozó, Szondy István olimpiai és világbajnok öttusázó, vagy Gál József, aki Magyarország első világbajnok birkózója volt 1950-ben. A paralimpiákon Pálinkás László szerzett arany- és Bíró Norbert bronzérmet. Az olimpiai és nem olimpiai sportágakban a felnőtt korosztályban összesen csaknem 40 ceglédi sportoló ért el sikereket.

A sportmúzeum a városban más sporttörténeti emlékhelyeket is ápol. Ilyen például a Városháza udvari panteonja a futball-legenda, Zsengellér Gyula és a birkózó Gál József emléktáblájával, a ceglédi olimpikonok dicsőségtáblája és Gál József emléktáblája a Gál József sportcsarnokban, vagy a ceglédi sport atyjaként emlegetett Paulovits Károly síremléke a Kálvária temetőben, illetve Zsengellér Gyula síremléke az Öregtemetőben. Aki pedig a sportmúlt emlékeinek megtekintése után maga is sportolna és feltöltődne, azt a Ceglédi Gyógy- és Strandfürdő medencéi és wellness-szolgáltatásai várják.